A DAL EREJÉVEL!

Régóta készültem már egy Republic koncertre. Régóta, mert utoljára még egy szabadtéren láttam Őket, hatalmas tömeg előtt fellépni Cipővel. Mint mindenkit annak idején, halálának híre kegyetlenül lesújtott. Nem akartam megérteni, elfogadni, hogy miért ezt a rettenetesen tehetséges embert kell fiatalon elveszteni és aggódtam azért, amit milliók szeretnek, a REPUBLIC-ért!

R 1R 2

R 3Figyeltem az eseményeket és volt is vívódás rendesen. Variációk tucatja keringett a hírekben, míg letisztult a kép és Boros Csaba állt a középső mikrofon mögé. Belül féltettem, mert hatalmas „terhet” vett magára. Egy kicsit már megismerve Őt, azért tudtam, éreztem, hogy tud dalvivője lenni az együttesnek. Aggodalmam végleg elszállt, amikor hallottam a Park béli dugig telt házról és Szlovákiában járva, jöttek sorra velem szemben a Republicos óriásplakátok.

R 6R 5

Készültem az ikonikussá lett rock fellegvárba, a Barba Negrába. Előtte, délután még megnéztem a Fehérvár hatalmas hoki sikerét a listavezető Linz ellen és a gólok után itt is kórusban szólt, mint mindig az: Kicsi vagyok. Kicsi vagyok, ha megnövök, beléd rúgok. Még, még, még, még még. Ennyi nem elég!

R 8R 7

Huszonöt évesek! Egy ember életében is fontos ünnep az évforduló. Egy zenekar életében történelem, mégpedig olyan, amely nagyon mély „lenyomatot” hagyott a hazai zenei világban. Kezdés előtt egy órával érkeztem és az érdeklődést mutatta, hogy az igencsak tágas parkolóba már nem tudtak beengedni és a környező mellékutcák is zsúfolásig megteltek.

R 9R 10

Az elő zenekar öltözője bizonyult a legcsendesebb helynek, ahol Boros Csabával tudtam beszélni a kezdés előtt.
– Mikor lépett be a Te életedbe először e REPUBLIC?
– Igazából 1990. február 23. volt, amikor beléptem a zenekarba. Csak Cipőt ismertem a tagok közül, mert az akkori zenekaromban, a Kenguruban már dolgoztunk együtt. Szigeti Feri mutatott be bennünket egymásnak. Szöveget írt nekünk, de tudtam, hogy alakított egy együttest, amelynek még akkor neve sem volt, no meg basszusgitárosa is hiányzott. Meghívott, hogy akár vendégnek is menjek el hozzájuk. Az élet úgy hozta azon a pénteki napon, hogy elmentem a próbára és ott is maradtam.

R 11R 12

– Azt, hogy az elmúlt huszonöt évben, mi mindent alkottatok, senkinek nem kell bemutatni. Óvodások, meglett anyukák, apukák, de még a nagyik is fújják az összes dalt. Ikonok lettek. A mostani zenekar mennyiben tudja tovább vinni a hangzást, a zenekar világát?
– Magam is írtam jó néhány dalt és az a világ, ami az enyém vagy a többi zenekari tagé, eddig is benne volt a produkcióban. A mostani lemezen egy kicsit jobban tudtuk arra képre formálni dalainkat, amik mi vagyunk. Visszük magunkkal mindazt, amit az évek alatt megismertek az emberek a Republicból. A meghatározó dalokat természetesen eljátsszuk a koncerteken. Vannak dalok, amiket azért nem játszunk, mert azokat elénekelni csak Cipő tudta, nagyon mélyen vannak benne az érzései, tőlem nem hitelesek. Sokszor nem is hangilag nehéz megoldani a középső mikrofon mögött a dolgokat, hanem lelkileg kell átvennem az Ő gondolatait. Úgy gondolom, csak fizikálisan ment el, de amíg Republic a Republic, Cipő, a személye, a jelensége örökre összeforrt az együttessel.

R 13R 14

R 16R 15

– A zenekar él! Milyennek érzitek a közönség fogadtatását?
– Cipő szemérmesebb ember volt és néha, sokszor is talán, áttolta rám a frontemberi feladatokat. A közönség ismerte az arcomat, nem okozott gondot ennek a feladatnak a megoldása és a koncertek hangulata ezt kiválóan bizonyította. A daloknak ereje van!

R 18R 19

– Amennyit én látok az életetekből, szinte a kezdetek óta van egy ember mellettetek, aki egyenrangú tagja a csapatnak, a Manager, Abella Miklós….
– Szinte a kezdetektől van velünk Miklós. Ő a „szakmát” régi vágású módon képviseli. Ha körülnézek, nem véletlenül örvend hihetetlen népszerűségnek a zenei körökben.  Az sem mellékes, sokan egyszerre több formációt, előadót tolnak. Ő egy a Rebublic-cal!.

R 17R 20

Beszélgetésünket itt kellett félbehagyni, mert pár perc volt a kezdésig és közönség, mint mindig türelmetlenkedett. Színpadra várta az „övéit”. A zene eggyé vált velük, az együtt dobbanó szívek ritmusában. Csaba tényleg kiváló karmestere lett az estének. Volt a dalok zuhataga mellett ünneplés is, mert Bencze Attila, a Sláger TV programigazgatója átnyújthatott háromszoros aranylemezeket a srácoknak.
Hazafelé még dúdolgattam a ködös éjszakában, csak úgy magamban, a még bennem bujkáló dalokat és a lakásba érve egy pár pillanatig bekapcsoltam a televíziót, természetesen sportcsatornára hangolva, s láthattam, amint ökölvívó bajnokunk, Madár ringbe vonul, természetese a „Szállj el kismadár” kíséretében. Így lett kerek az este!

R 22R 21

Kép és szöveg: Koncz Dezső

Karácsonyi koncert a templomban

Kedves meghívást kaptam a Musikverein “Frisch Auf” Schattendorf karácsonyi koncertjére, amelyen Roland Schaller vezényletével a Volkshohschule Schattendorf fiatal zenészei kápráztatták el a közönséget. Az est szólistája a szentliszlói születésű Bakcsa Diana volt, aki különlegesen szép hangjával tűnt ki, és nagy sikert aratott dalaival. A moderátor, Ortwin Schmidt nemcsak konferálta a műsort, hanem zenetörténeti ismereteivel, szellemes és filozófikus gondolataival eligazodni engedte hallgatóságát a zene, és a művészetek világában. A karácsonyi koncertnek Schattendorf nevezetessége, a Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt római katolikus templom adott helyet. Nagy siker volt, a „telt-házas” előadás végén is hosszasan ünnepelték a művészeket.

2015.12.20.-Schattendorf-templombelső-szoborralKépes beszámolómmal igyekszem visszaadni azt a hangulatot, amit lehetetlen szavakkal leírni.

Ugyanakkor kicsit restelkedtem is, hogy a koncert előtt, a meghívót olvasván törnöm kellett a fejemet, hogy egyáltalán, hol találom meg a jelzett helyszínt. Létezik ilyen, hogy Somfalva?

Gyorsan rákerestem az Interneten, aztán már olvashattam a Wikipedia szócikkét: Schattendorf (magyarul Somfalva, horvátul Šundrof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

2015.12.20.-Schattendorf_Konzertr-in-der-Kirche-012015.12.20.-Schattendorf_Konzertr-in-der-Kirche-Rézfúvósok

2015.12.20.-Schattendorf_Stille-Nacht_Bakcsa-Diana-énekel-01A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már a neolitikumban is lakott volt.
A mai települést, mint Agendorf (Ágfalva) szomszédos faluját 1225-ben “Suslan” néven említik először. 1243-ban IV. Béla király a tatárjárás idején tett szolgálataikért a Nagymartoni Simon és Bertrand grófoknak birtokot adományoz itt („terram Saderndorf”). A következő időszakban a Nagymartoni grófok fokozatosan megszerezték a falu több birtokát is a helyi nemesektől. A 14. században végül az egész grófság területét a fraknói váruradalomhoz csatolták. 1494-ben a Somfalvi nemesi udvarházat Fraknó várkapitánya Alexander Schiffer vásárolta meg. A 15. és 16. században a falu két részből állt. A kisebbik rész a Német- a nagyobbik rész a Magyar- jelzőt kapta. A falunak ez a középkori kettéosztottsága kétségkívül arra vezethető vissza, hogy két uradalomhoz tartozott.

2015.12.20.-Schattendorf_Stille-Nacht_Bakcsa-Diana-énekel2015.12.20.-Schattendorf_Stille-stille_Blockflöten

1529-ben és 1532-ben a Bécs ellen vonuló török támadásait Sopron várának közelsége miatt jól átvészelte. 1571-ben Somfalva a kincstáré lett és a következő fél évszázad során gyorsan fejlődött. A virágzást 1605-ben Bocskai István és 1620-ban Bethlen Gábor hadainak dúlásai akasztották meg. 1622-ben a falu a fraknói uradalommal együtt Esterházy Miklós zálogbirtoka, majd 1626-ban tulajdona lett. Az 1675-ös urbáriumból kitűnik, hogy a település 1589-től nagyarányú fejlődésen ment át, mely a házak és a népesség számában mutatkozik meg.

2015.12.20.-Schattendorf-Kapellmeiter-Roland-Schaffer

2015.12.20.-Schattendorf-Koncert-gyertyafénynél2015.12.20.-Schattendorf-Gyertyafényes-koncert

1910-ben 2159, túlnyomórészt német lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig Magyarországhoz, Sopron vármegye Soproni járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és Saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. A magyar szabadcsapatok azonban Somfalva és Ágfalva térségében ellenálltak a bevonuló osztrák erőknek, így azok átmenetileg kénytelenek voltak visszavonulni. Ennek a harcnak a következménye lett aztán a soproni népszavazás, mely alapján Sopron és több környező település Magyarországon maradt, Ágfalva Magyarország, Somfalva azonban 1921 után az újonnan megalapított osztrák szövetségi tartomány, Burgenland része lett. A falu Ausztria 1955-ig tartó szovjet megszállását követően gyors fejlődésnek indult, teljes csatornahálózat, 1966-ban új Általános Iskola, majd az 1990-es években sport- és szabadidőközpont épült modern uszodával.

Hát így jön össze a koncert-élmény a történelemmel…

2015.12.20.-Schattendorf-Koncertközönség-a-templomban2015.12.20.-Schattendorf-Konzert-in-der-Kirche_Fuvolista

2015.12.20.-Schattendorf-Plébánia-templom-belső2015.12.20.-Schattendorf-Templombelső-angyalokkal

Eifert János

KETTŐ. Két fotós – Két látásmód – Két szín. Kőműves Kata és Lang Nándor kiállítása a Hadik Irodalmi Kávéházban

A kettős kiállítás címe – főleg bináris körökben – igencsak jól hangzik. A két fotós, Kőműves Kata és Lang Nándor kétféle látásmóddal ugyan, de egyfelé figyelnek: a természetre. Az ember, bár a természet része, ezen a kiállításon nem ábrázolta-tik. Hegyeket, völgyeket, lovakat és fákat láthatunk a fekete-fehér fotográfiákon. A fényképek két színét azonban – a feketét és a fehéret – a szürke ezer árnyalata gazdagítja, szellemi értelemben pedig nagy kalandra számíthat az, aki a KETTŐ című kiállítást megtekinti a Hadik Irodalmi Kávéházban (Budapest XI. Bartók Béla út 36.)HADIK_20151215_Kőműves_Kata_ (5 of 9)

HADIK_20151215_Kőműves_Kata_ (6 of 9)

KŐMŰVES KATA
„Érzékenység, harmónia, kíváncsiság és vibráló szenvedély.
Talán e négy tulajdonság az, ami Kőműves Katában egyesül az ötödik „őselemmel”: a tökéletességre való elszánt törekvéssel. Ez az az elegy, ami teljessé teszi a munkája gyümölcsét, bármibe fogjon is. És ezek azok a tulajdonságok, amelyek egy nőben felnyitják azt a szemet, amelyen keresztül nemcsak látni, de láttatni is tudják a világot. Észrevetetni velünk, hétköznapi emberekkel a természet, az ember, a mesterséges világ apróbb vagy épp egészen hatalmas szépségeit.
A digitális fotósgeneráció szülötte ő: akkor kezdett komolyan foglalkozni a fényképezéssel, amikor már nem kellett filmekkel, előhívó tankokkal, nagyítókkal és papírokkal bíbelődni. Rengeteg dolgot kell még megmutatnia. S mivel – túl azon, hogy végtelenül szorgalmas – szerencsére széles e Kozmoszban minden érdekli, amiben benne rejlik a szépség, a harmónia, az érzéki szenvedély egy szikrája, az ő szemén, lelkén és optikáján keresztül mi is láthatjuk, milyen gyönyörű is a világ, amiben élünk.” (Horváth Árpád)

HADIK_20151215_Kőműves_Kata_ (7 of 9)HADIK_20151215_Kőműves_Kata_ (9 of 9)

LANG NÁNDOR

„1973. szeptember 5-én születtem Zomborban, az akkori Jugoszláviában.
Gyermekkoromban szüleimmel sok időt töltöttem a Dunaparti nyaralónkban, a természet és víz közelében, talán ennek köszönhetően töltöm ma is szabadidőm nagy részét a szabadban, családommal.

Anyai ágról nagyszüleim hivatásos fotográfusok voltak. Sajnos korán távoztak, de a nagyapám stúdiójában töltött pillanatokat a mai napig magam előtt látom, ahogy a fényeket türelmesen tökéletesre állítja, nagyanyám, aki pislogó lámpafényben ceruzával portrékat retusál. A sötétkamrában csíptetővel madzagra akasztott millió fekete-fehér kép, a vegyszerek illata, és magas polcokon bevetésre várakozó hatalmas papírtekercsek, titokzatos porosodó képek, amelyekért gazdájuk sosem jött el.

HADIK_20151215_Lang_Nándor_ (8 of 9)

Első fényképezőgépemet gyógyszerész nagyapámtól kaptam, aki világjáró volt, hat nyelven beszélt és mindig volt számomra egy izgalmas története, amit még nem hallottam. Befűzött a gépbe egy tekercs fekete-fehér filmet és így indult utam, immár 35 éve. Legelső fotóm Róla készült.

Otthoni tanulmányaim után 1999-ben Budapestre költöztem, ahol új távlatok nyíltak, olyan fotográfusoktól tanulhattam, mint Eifert János, Forrásy Csaba, Radisics Milán, Vajda János, Vizúr János. Nekik ezúton is köszönöm a sok támogatást, türelmet és barátságot.
Tagja lettem a Magyar Természetfotósok Szövetségének és a Fényecset fotóklubnak.

Kedvenc témáim a természetfotózás, a város hangulatának megörökítése és az emberábrázolás. Amikor a téma engedi, igyekszem túllépni a dokumentarista ábrázolásmódon, esztétikus és művészi oldaláról bemutatni a pillanatot, érzelmeket és gondolatokat ébreszteni.

HADIK_20151215_Lang_Nándor_ (3 of 9)

HADIK_20151215_Lang_Nándor_ (5 of 9)

Négy éve saját műtermem lett, ahol már akkor is fényképezhetek, ha nincs elegendő időm kimenni a természetbe. Előszeretettel töltök időt a témához leginkább illő papír megválasztásával és képek nyomtatásával.” (Lang Nándor)

HADIK_20151215_Lang_Nándor_ (6 of 9)

 

PARÁDÉS ASZTALITENISZ PARÁDÉ

Bevallom, szkeptikus vagyok, amikor a sportágak gálájáról hallok. Láttam sokat, s kétségtelen, hogy vannak „eszement” megoldások, de az ilyen események sportértéke kérdőjeleződött meg bennem, sok esetben. Láthattam világsztárokat, egykori bajnokokat szép számmal, de az mindig érezhető volt, hogy a show fontosabb eleme az ilyen délutánoknak, estéknek, mint a küzdelem izgalma, szépsége. Mégis elmegyünk szép számmal mindenhová, mert kétségtelenül egytől-egyig segítik egy-egy sportág népszerűsítését.

P 1P 2

P 3A december utolsó, karácsony előtti hétvégéjén, a lehetőség jobban vonzott, mint bármelyik másik, hasonló esemény. Történt vagy negyven éve, hogy egy hazai bajnokságon fotóztam, amolyan amatőrként egy asztalitenisz versenyen. Sikerült készítenem egy képet Klampár Tiborról és az Ő jellegzetes szervájáról. Elküldtem egy rangos nemzetközi pályázatra, történetesen Reusba, az Európai Sportfotó Szalonra, ahol nem hozzám hasonló amatőrök, hanem inkább profik indultak, és alig húsz évesen elhoztam egyetlen magyarként, az igencsak rangos harmadik díjat. Azonnal behívtak az akkori Képes Sportba fotózni. Innem számolom sportfotósi pályafutásomat.

P 4Eltelt vagy negyven év, és a Generációk Csatájának egyik főszereplője Tibor volt. Ott volt tehát a helyem, Káposztásmegyeren a Jégpalotában. Fazekas Péter megálmodta és Pósfai Gábor, ügyvezető igazgató / Dechatlon / segítségével létrehozta ezt a nem mindennapi délutánt. Indult az egész azzal, hogy kilométeres körzetben nem találtam parkolót, de ez kivételesen jól esett, mert érezni lehetett, hogy nagyon népszerű az asztalitenisz.

P 5P 7

P 6A televízió, élőben közvetített, s fotósból is akadt jócskán, és mindennél fontosabb, a nézők is megtöltötték a lelátókat. Az egész, egy igazi klasszis, Tóth Krisztina edzés bemutatójával és Harsányi Levente színes konferálásával indult. Három fiatalember „forgott” az asztal körül, s megnyugodhattunk, van utánpótlás! A fiatalságnak, még nem volt vége, mert egy igazi éles meccsen két jövő reménység, Majoros Bence és Bruckner Máté állt asztalhoz. Ha, eddig bizakodó lehettem, hogy ez a gála nem csak a showról szól, akkor Ők bebizonyították a „sportot”!

P 8Az egészből fel sem lehetett ocsúdni, amikor Szólították az első sztárt, Jan-Ove Waldnert. Olimpiát nyert, hatszoros világbajnok és tizenegyszer állt Európa dobogójának legmagasabb fokán. Nem tudom, hogy Ő kapott-e nagyobb tapsot, vagy ellenfele, Klampár Tibor. Egy biztos, játszottak egy olyan bemutatót, ahol a legfontosabb az asztalitenisz szépsége volt. Nehéz elhinni a korukat a megoldások láttán, s ezt a közönség is vastapssal honorálta.

P 9Aztán jött a hazai ranglista vezető, Pattantyús Ádám és a tizennégyszeres magyar bajnok, az est megálmodója, Fazekas Péter. Ők is odatették magukat, ahogy az a ranghoz Ilik. Ők mutatták meg, hogy holt tart ma a pingpong világ.
Voltak természetesen igazi különlegességek, mint a teljes sötétben zajló LE D-pingpong. Sor került a „szünetben”, ami nem igazán volt annak nevezhető, két olyan bemutatóra, amelytől elámult a közönség. Szombathelyről érkezett nyolc gyönyörű hölgy. Elhelyezték ugróköteleiket, és amit csináltak, az talán „cirkuszi” produkcióként is beválna. Koreográfiájuk mindent vitt! Bízom benne, hogy ezen az oldalon egyszer külön is be tudom mutatni Őket, mert megérdemlik.

P 10P 11

Ha lehet fokozni a show hangulatot, akkor, arról, az akrobatikával fűszerezett kosárlabdás fiúk, a FACE TEAM gondoskodtak, olyan gyakorlatokkal, amire szintén külön riportban kellene sort kerítenünk. De, jött ami, minden eddigit hengerelt! Jean-Michel Saive, a Belga fiatalember, aki mellesleg, kétszeres világbajnoki ezüsttel, Európai arannyal és Világkupa győzelemmel büszkélkedhet és hihetetlen népszerűséggel. Nem is lehetett más az ellenfele, mint Waldner. Nos, kedves néző, a csodát itt láthatta. Ez a két ember megmutatta, hogy még ma is tudja, azt, amit ebben a sportágban senki. Show volt a javából! Területen kívüli visszaadásokkal, asztalforgatással, hihetetlen leütések visszaadásával és mindennel, ami a tényleges szórakoztatáshoz tartozik, de olyan magas szintű technikai tudással, ami után a bámészkodó, mind a tíz ujját megnyalhatta.

P 12P 13

P 14P 15

 Ha pedig most azt gondolná a kedves olvasó, hogy ez a csúcs, téved! Jött egy páros. Klampár-Gergely és ellenféltként az asztal túloldalán, ott állt a Waldner-Saive duó! Eredmény? Ugye nem gondolják, hogy fontos! Legendák az asztal mellett. Erről szólt a GENERÁCIÓK CSATÁJA. Ja, hogy nem voltál ott? Jövőre ki ne hagyd, mert lesz!

P 18P 17

P 21P 20

Kép és szöveg: Koncz Dezső

 

Arthur Miller Istenítélet (A salemi boszorkányok)

Porrá leszünk két részben

Fordították a Mohácsi Testvérek

Rendező: MOHÁCSI JÁNOS

_JAN1219_JAN1161

_JAN1221_JAN1230

Salemben fiatal lányok egy csapata szerelmi bánattól és más érzelmektől fűtve egy tavaszi éjszakán megidézi az ördögöt. Ám ettől valósággal elszabadul a pokol. Egy csapásra a boszorkányság és az ördög elleni kíméletlen harc csatamezejévé változik az addig békés kis település, ahol már senki sincs biztonságban az elvakult boszorkányüldözőktől. Az Istenítélet a boszorkánypereken túl az előítéletekről és egy közösség felbomlásáról szól. A politikai és egyházi bűnbakkeresésbe kiválóan simulnak bele az egyes emberek önös érdekei, a törvényes és törvénytelen eljárások pedig önjáróvá válnak, és maguk alá temetik az egész közösséget.

_JAN1238_JAN1240

_JAN1296_JAN1300_JAN1312A Vígszínház ezzel az előadással emlékezik a 100 éve született kiváló amerikai drámaíróra, Arthur Millerre.

Bemutató: 2015. december 20.

_JAN1331_JAN1401_JAN1438_JAN1435

_JAN1451Fotó: Kozma János

A RING „TÜNDÉRE”.

Megszokhatták rendszeres olvasóink, hogy időről-időre bemutatunk egy embert a Nagylátószög Újság lehetőségeit kihasználva. Amikor Szűcs Veronikát megismertem, rögtön tudtam, hogy valamilyen sportot űző hölgyről van szó, mert ez alkatából, habitusából, mozgásából azonnal érzékelhető volt.

ZSU 2Arra gondolni sem mertem, hogy egy ökölvívó bajnokkal találkoztam, aki ma már elismert nemzetközi bíróként lép a ringbe. Azonnal lecsaptam a lehetőségre, hogy bemutathassam és minél többet meg tudjak arról a sportról, ami igazán ősinek nevezhető a sportágak közül.
– Az ökölvívás nem kisasszony sport. Gyerekként is kiderült már, hogy egy vadóc amazon vagy?
– Harcias gyerek voltam, nem az a visszahúzódó tündérke típus. Inkább fiú barátaim voltak a játszótéren is és mellettük nem lehetett nagyon babázni. Tele voltam energiával, és már iskolásként is jó volt edzésre járni, mert ott kiadhattam magamból mindent.

ZSU 7ZSU 1

ZSU 3– Mikor láttál először ökölvívást?
– Nagyon sport központú voltam mindig is. A labdarúgás volt az, amit először megszerettem, de kiemelt figyelemmel kísértem az össze olimpiai sportágat. Fokozatosan átterelődött a érdeklődésem a küzdő sportok irányába. Nem csak a sportközvetítések kötöttek le, hanem a Bud Spencer féle pofozós akciók is nagyon tetszettek, no meg az összes karatés film. Általános iskolás voltam még, amikor először mentem le kickbox edzésre, de mivel ez együtt volt az ökölvívókkal, elkezdtem arra is figyelni. Ami nagyon megfogott, az a társaság, a hangulat. A szüleim látva a mozgásigényemet, mindenképpen forszírozták, hogy valamilyen sportággal foglalkozzak. A tenisz lett volna az indulás, de az már nem is tudom milyen oknál fogva, elmaradt, jöhettek a „kedvencek”.

ZSU 5ZSU 4

– Versenyezni mikor kezdtél?
– 1996-ban rendezték az első női bajnokságot ökölvívásban. Nagyon szép emlék, hogy 54-kg-ban rögtön bajnok lettem, ezzel azt hiszem, megteremtettem sportágban a helyemet.
– Elég hamar elvégezted a bírói tanfolyamot. Mi volt akkor a célod ezzel?
– Sportolóként, tizenéves fejjel eszembe sem jutott, hogy bíró legyek. A vezetők kapacitáltak és végül is úgy gondoltam, hogy bajom nem lehet belőle. Akkor nem sejtettem, hogy ennyire előre fogok jutni a ranglétrán és életem meghatározó részévé válik bírónak lenni.

ZSU 6ZSU 8

– Mit jelent a ranglétra?
– Már versenyzőként leraktam a bírói vizsgát, de igazából csak kisebb pofon partikon vezethettem.
– Mi az a pofon parti?
– Regionális verseny (pofonparti) csak egy adott régió versenyzői vehetnek részt. Először harmadosztályú bíró voltam, aztán a másodosztály jött, s mára háromcsillagos nemzetközi bíró lettem. Előrelépni úgy tud az ember, ha szabályokkal tökéletesen tisztában vagyunk és a pontozása, vezetése precíz.


ZSU 9
– Számodra mi volt a csúcs?
– Egyértelműen az olimpiai döntő vezetése Londonban. De mellette bejártam szinte az egész világot, Amerikától kezdve Ázsiáig.
– Az, hogy három csillagos bíró vagy jelent valamit Magyarországon?
– Mindenképpen elismerést és azt, hogy rangosabb mérkőzéseket vezethetek.
– Mi az a WSB?
– A WSB (WORLD SERIES of BOXING), fél profi versenyek, ahol csapatok merik össze a tudásukat és pontot kapnak a versenyzők a nyert meccsért. Ezek 5×3 percesek. Szeretnék ebben a szabály rendszerben döntőt vezetni a két legjobb csapatnak. Célom akár még egy olimpiai részvétel, és hogy egyszer a felnőtt férfi világbajnokságon a döntő vezetőbírája legyek.

ZSU 11ZSU 10

Szöveg: Koncz Dezső

ÉG VELED SÁNDOR!

Ez az a cikk, amit nem akartam megírni. Nagyon nem! Elhinni sem tudtam, amit a hírekben hallottam, s ezzel még ma is így vagyok. Még elevenen él bennem a kép, amikor a nyáron, az óbudai főtéren koncert közben rám mosolyogtál a színpadról.

Benkó 3Ismertük egymást régóta. Gyerekként, nyiladozó értelemmel csodáltam rá a világra, s tudtam meg, hogy a hazai zenei világ mennyi kincset hoz az életünkbe. „Nagyhatalom” voltunk tehetségek terén és Te ülhettél a képzeletbeli csúcson legmagasabban. Nem tudok olyan embert, aki ne tisztelt volna. Élmény volt hallgatni a játékod, s azt a hihetetlen intelligenciát, amellyel meg tudtad szólítani a közönséget.

Benkó 7

 

Benkó 2Benkó 1

Eszembe jutnak azok a napok, amelyeket együtt tudtunk tölteni. Majd minden hazai nagysággal készítettem Sztárbarangoló műsort. Az egyik legkedvesebb emlékem mindig is a Keszthelyen történt kirándulásunk volt. Séta közben annyi szeretetet kaptál a járókelőktől, mint talán senki a filmek készítése során. Még német turisták is megismertek és örömmel szorongatták kezedet.

Benkó 6Benkó 5

Természetes volt, hogy amikor készítettem „Sztárok és sztorik” könyvemet, Neked helyed volt benne. Mindenkitől kértem, egy történetet, ami meghatározó volt életében, de nem jelent meg még sehol. Te, az unokádról írtál, hihetetlen szeretettel.

Benkó 4Terveztem még Veled egy nagy beszélgetést a Nagylátószög számára. Marad az emlékezés. Annyi mindent hagytál ránk, hogy az az érzésem, hogy örökké itt maradsz velünk, lemezeiddel, riportjaiddal, fotóiddal, kedvességeddel, szelíd mosolyoddal. Ég veled Benkó Sándor!

Benkó 8Kép és szöveg: Koncz Dezső

HANGOLÓ MIRIGYEK

Régóta ismerem Őket. Tulajdonképpen a megalakulás utáni hónapokban volt szerencsém találkozni a nyolc emberrel. Már akkor is csodáltam azt a hihetetlen energiát, amivel szinte felszántották a színpadokat bárhol az országban. A tisztelet az óta csak mélyült, hiszen huszonöt éve egy olyan rajongótábor épült körülöttük, amely mára komoly”hadsereg”.

????????????????????????????????????

Figyeltem az elmúlt napok eseményét és nem hinném, hogy van hazai zenekar, amely dugig meg tud tölteni gyors egymásutánban több vidéki város, legnagyobb befogadó képességű arénáját. Ráadásul teszik ezt úgy, hogy napokon belül, december 18-án, talán életük egyik legfontosabb koncertjére készülnek a srácok. Megtölteni, a Papp László Sportcsararénát, kihívás mindenki számára, de az, hogy napokkal a koncert előtt szinte alig van megszerezhető belépő, az egészen elképesztő.

????????????????????????????????????

Kíváncsi is voltam, hogy ilyenkor mi játszódik le a zenészek lelkében, miként lehet készülni az ünnepi estére. A hangolás nem akárhol történt. Budapest szívében, a Liszt Ferenc téren. Régi cimboráival ünnepelte 25 éves fennállását az IHM. Uszkó Laci, a mirigy billentyűse invitálta meg a zenészeket egy koccintásra a Rhapsody étterembe, ahol a „Zenészek falán” mindannyian ott hagyták kézlenyomatukat is.

Mirigy 3 toth_szabi_uszi

Mivel az esemény, amolyan étterem avató is volt, a Mirigyes fiúkon kívül jöttek a zenész barátok is szép számmal. Itt tudtam beszélgetni a csapat egy részével két-két kérdést feltéve nekik. Nagyon örültem annak, hogy felfedeztem a kör közepén Ambrus Zolit is, így először Öt kaptam mikrofon végre.
– Rengeteg élményt hozhatott az Irigy Hónaljmirigyben eltöltött időszak. Mi az, ami kiemelkedően megmaradt Benned?
– Hú! Nagyon nehéz választani, de nekem egyértelműen a kezdet. Az első buli, amikor barátoknak zenéltünk egy házibuliban. A csuda gondolta volna akkor, hogy ilyen szinten kinövi magát a csapat!
– Te hogyan készülsz a koncertre, hiszen már elég régen voltál a társaiddal együtt színpadon?
– Gyakorlok, s talán úgy, mint régen. Örülök, hogy ott lehetek december 18-án.

Mirigy 4 szolnoki_peter

A házigazda ezen az estén Uszkó Laci volt és ugyanazokkal a kérdésekkel sikerül egy pár perc erejéig kiragadnom a folyamatosan érkező vendégek gyűrűjéből.
– Nagyon régi az én sztorim is. Voltak koncertjeink kisebb helyeken, de mivel a zenekart senki sem ismerte, alig pár embernek játszottunk. Eljutottunk Békésre. Délután kettőkor volt a koncert egy fesztiválon, de a közönség az előző napi berúgásból adódóan még javában aludt a sátrában. Lenyomtuk a bulit a szerény létszámú lézengőnek, de úgy döntöttünk, hogy nem megyünk még haza. Betértünk a helyi kocsmába. Elvettük a hangszereket a zenészektől és az egész műsort lejátszottuk újból. Jött vagy háromszáz ember, zsúfolt ház és fergeteges hangulat. Na, ekkor éreztem azt, hogy ebből még lehet valami.
– Gyakorolni, hogyan kezdesz egy ilyen nagy koncert előtt?
– Már legalább másfél éve elkezdtük összerakni az estét. Természetesen egy csomó minden majd az utolsó pillanatban fog változni, mert az előző koncerteken érezzük, hogy mi az, ami nem annyira ül, mint ahogyan mi megálmodtuk. A műsor természetesen nagyon a fejemben van, ezért már ezen nem idegesítem magam. A technikai dolgok miatt van benne sokszor egy kis félsz, de az első öt szám után ez elillan, amikor érzem, hogy minden rendben.

Mirigy 5 sipos_tomi

Győző kérdései természetesen ugyan azok voltak, mint az előző két alkalommal.
– Igazából nem emelnék ki egy nagy koncertet sem, mert úgy gondolom, hogy a legszebb ebben az egészben, hogy nagyon sokan vannak szerte az országban, akik a mai, nem alacsony jegyárak mellett is megtisztelnek bennünket azzal, hogy megvásárolják a belépőt. Minden koncert fontos.
– Nagyon nyugodt típus vagyok. Tudom, hogy alaposan elpróbáltunk mindent és gördülékenyen fog lezajlani az este. Sokan leszünk és ilyenkor a hangulat visszafelé is áramlik a színpad felé.

Mirigy 10

Molnár Imi számára a legkiemelkedőbb emlékek közül az egyik, természetesen az első BS volt.
– Tudtuk, hogy mennek a lemezek éreztük a közönség szeretetét, de azt akkor nem akartuk elhinni, hogy a helyszínem már egyetlen belépőt sem lehet kapni. – mesélte Imi. Többen jöttek el, akik úgy gondolták, hogy ott megveszik a jegyet. Ők kint hallgatták végig a bulit! Akkor tudtuk, hogy lehet itt kis országunkban jót is csinálni, amit az emberek elfogadnak.
– Én úgy vagyok a saját készülésemmel, hogy ilyenkor már nem a basszusgitáron nézem át a dolgokat, hanem inkább fejben rakom össze a koncertet. Amikor kutyát sétáltatok, az egész a fejemben játszódik le.

Mirigy 13

Sípos Peti igazi frontembere a zenekarnak. Aki látott már élőben koncertet, megcsodálhatta, ahogy a „hátán cipeli” a két órát, esetenként többet. Bár az ötletek mindenkitől érkeznek, sejthető, hogy a „fő gazda” Ő.
– Ha meg kell neveznem egyetlen top élményt a sok közül, akkor az a húszéves sportcsarnok béli koncert. Remélem egy hét múlva a december 18. lép a helyére. Amikor öt évvel ezelőtt felmentünk a színpadra és láttuk a telt házas arénát, sírtunk. Nem lehet szavakkal elmondani azt az érzést, hogy odáig eljutottunk és már itt is van a következő évforduló.
– Nincs időm hangolódni. Rengeteget dolgoztunk a próbateremben, hogy a legkülönlegesebb legyen az élmény, amit átnyújthatunk az embereknek, de ott előtte a hangbeállás, a fénypróba után csak arra van időnk, hogy lezuhanyozzunk és már irány a színpad. Izgulni, idegeskedni sincs időnk. Az első szám alatt lehet érezni a közönség reakcióján, hogy aznap este fantasztikus élmény lesz mindannyiunk számára. Attól kezdve egy nagy ünnep az egész!

Mirigy 8

A visszaszámolás már elkezdődött. Szerencsés, akinek már most megvan a belépője, s szerencsés lehet az is, akik még tud szerezni egyet-egyet. Zenészre, közönségre egy olyan élmény vár, amit soha az életében nem felejt majd el.
Koncz Dezső

HARMÓNIA / A MAOE KIÁLLÍTÁSA A SZENTENDREI MŰVÉSZETMALOMBAN

 

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete 2015-ben negyedszer rendez „szalon jellegű” tematikus kiállítást tagjai számára, ez alkalommal HARMÓNIA címmel. Az elmúlt években a jelentkezők száma fokozatosan növekedett. 2012-ben a Valóság és Illúzió című kiállítás 215 alkotó részvételével indult. 2013-ban a Négy Elem – Víz alatti tárlat alkalmával már 420 fő jelentkezett. 2014-ben a Labirintus című kiállításra 620-an küldték el alkotásaikat, s 2015-ben a Harmónia című kiállítás felhívására 830 művész jelentkezett.

HARMÓNIA-díjazott-02

HARMÓNIASoltész-Melinda

A tárlaton a vizuális művészet legtöbb területe képviselteti magát. Képző- és iparművészek, fotóművészek és belsőépítészek alkotásai jelenítik meg a kortárs magyar művészet sokoldalú kínálatát. Amint azt a legtöbb nagyszabású csoportos kiállítás esetében tapasztalhattuk, korunk vizuális művészetét a stílus és a technika sokszínűsége, a kontextusok, stílusidézetek szabad keveredése jellemzi. Ezeknek a kiállításoknak szalon jellegüknél fogva az a célja, hogy az épp aktuális művészeti megnyilatkozásokat dokumentálja. A beadott munkák zsűrizettek és a MAOE szakmai elismeréseket is ad az arra érdemes alkotóknak.

HARMÓNIA-Harmónia-Olasz-Ági-a-megnyitónHARMÓNIA-megnyitó-közönsége-03

HARMÓNIA-Eifert-Fák-tánca

A december elején megnyíló kiállítást egy különleges művészeti projekt kíséri. A V8 Városi uszoda épületén elhelyezett monumentális, 500 nm-es építészeti installáció 11 művész 6×6 m-es felnagyított művével reprezentálja a Harmónia kiállítást. Ezzel az idei bemutató térben és időben kiterjeszti hatását és a MűvészetMalomból Szentendre városába is kilép.

HARMÓNIA-Tér-KépHARMÓNIA-Török-Ibolya-szobra

A kiállításhoz kapcsolódik a Harmónia-Tér-Kép, amely az anyagot összefoglaló monumentális 3D-s katalógusként is felfogható. Összegzi és reprezentálja az eredeti művekből rendezett kiállítást. A kiállított műveket és az alkotók portréját egy 15×15 cm-es négyzetlap két oldala dokumentálja, 1×1,8×12 m-es installációs rendszerben. A Harmónia-Tér-Kép minden kockáján egy-egy mű részlete látható, amely mobilizálható, más kontextusba helyezhető, lehetőséget adva a nézőnek és a művészeknek, hogy a részletből felismerjék a mű alkotóját. A 15×15 cm-es képek variálhatóságával a Harmónia-Tér-Kép folyamatosan változtatható. Ily módon a kiállítás a látogatókat interaktív szerepvállalásra ösztönzi, s miközben bevonja őket az alkotás folyamatába, a vizuális művészeti élmény mellett a felismerés, a szellemi élmény örömét is kínálja.

HARMÓNIA-Szemereki-Teréz-műveHARMÓNIA-Szentendre-MűvészetMalom-Kiállítótér-02

HARMÓNIA-kiállításmegnyitó-közönsége

A MAOE a magyar művészeti élet egyik meghatározó szervezeteként művészet-elméleti kérdések újragondolására, aktuális kérdések felvetésére is vállalkozik. A kiállítás címe így egyben jelkép is, a kiállítás pedig lehetőség arra, hogy diszharmonikus világunkban újra visszataláljunk a címmel jelzett megbékéléshez.

HARMÓNIA-Gulyás-Gábor-köszöntője

HARMÓNIA-Ézsiás-István-szobra

HARMÓNIA-Kiállítótér-fotóval-grafikával

A kiállítás megtekinthető 2015. február 5-ig.
Forrás: MAOE
Fotók: Eifert János és Olasz Ágnes