LÉPÉSELŐNY A VASASNÁL

Szép sport a röplabda. Különösen szépek a lányok, hölgyek, akik űzik és rettentően izgalmas is tud lenni. Mindez bebizonyosodott a bajnoki elődöntőn, ahol az UTE fogadta a Vasas gárdáját. A házigazdák „arénája” nem óriási méreteiről híres, így aztán, ahogy mondani szokták, a csilláron is lógtak a drukkerek. A hangulat és a hőség is emelkedett volt.

R 2R 1

R 4R 3

R 5Már a bemelegítések alatt lehetett érezni azt a feszültséget, amit a tét jelentett mindkét gárda számára. A vendégek, amennyiben nyernek, fél lábukat már betehetik a bajnoki döntő ajtaján, amennyiben a házigazdák hozzák, a győzelmet úgy a még, minden lehet esete áll elő.

R 7R 6

R 8R 10

Ennek megfelelően alakultak a pontok az eredményjelző táblán. A lehető legszorosabb arányban nyerte az első menetet a Vasas. A második kör sem alakult másképpen, pedig a lilák ekkor még vezettek is pár ponttal. A harmadik játszmában aztán már az látszott, hogy sima piros-kék győzelem lesz ezen az estén, de a házigazdák hihetetlenül felszívták magukat és szépítettek.

R 11R 12

R 14R 13

Jöhetett a negyedik játszma. Ekkor a Vasas „nehézbombázói” Niklaival az élen mindent megmozgattak és ismét kiderült, hogy Sousa a legjobb feladó a hazai pályákon. Headen szenzációs játékával az UTE felvette a kesztyűt és úgy kapott ki, hogy emelt fejjel jöhettek le a pályáról, meghajolva az erősebb csapat előtt.

R 15R 16

R 17R 18

R 19

R 21R 20R 22

Ki kell még emelni, hogy ennyire fanatikus rajongó tábort régen hallottam sporteseményen. Az első pillanattól az utolsóig szólt a kórus, lengtek a zászlók, dübörögtek a dobok és a végén is úgy ünnepelték kedvenceiket a drukkerek, mintha győztes csata után lennének. Az igazság persze az, hogy a röplabda nyert a hasonló rangú mérkőzésekkel. Sok pihenőre nem marad ideje a játékosoknak, mert szinte azonnal jöhet a harmadik felvonás, amely nagy valószínűséggel a végjátékot is jelenti a három nyert mérkőzésig tartó elődöntőben.

R 23R 24

R 25R 26

R 27R 28

R 30R 29

R 31

R 32R 33R 34R 35R 36Kép és szöveg: Koncz Dezső

Egy lány, aki huszonegy évesen távozott közülünk…

Egy kedves, értelmes és tehetséges lány – Müllner Kitty – huszonegy évesen távozott az élők sorából…

Bocskán, egy kis zalai falucskában, Vigh István és Pap Tina lovas tanyáján kis csikó született, aki a lány emlékére a Kitty nevet kapta…

Müllner Kitty (1994-2016) Nagykanizsán született, szülei sok szeretettel és nagy gonddal nevelték. A Thúry György Kereskedelmi Szakközépiskola elvégzése után a Pannon Egyetemen, Nagykanizsán tanult tovább és szerzett diplomát, turizmus-vendéglátás szakon.

01 Müllner-Kitty-meghalt-huszonegyévesen„Jószívű, kedves, aranyos lány volt – jellemezte Pap Tina, a lovas trénere – akinek a szépsége és intelligenciája vonzotta az embereket, empatikus volt irányukban, ezért sok barátja volt. A ló – Kincsem, Kara, Puszedli, Szivárvány meg a többi – volt a mindene, ezért gyakran járt ide hozzánk, a lovas tanyára. Nagyon szeretett velük foglalkozni, és nemcsak a lovaglás meg a szép munka idején, hanem amikor szőrüket kefélni, patáikat reszelni, istállójukat trágyázni kellett, akkor is. Szíves szóval tartotta a környezetét, mindig voltak tervei, amikről szívesen beszélt.”

01-Tavasz-Újjászületés_Photo Eifert2016.03.27.-Bocska-Bakcsa-Ági-a-csikóval-f-f

Én egyszer találkoztam vele – pontosan emlékszem: január 31-én – és fényképeztem kedvenc fekete lovával, Karával. Közben hosszasan beszélgettünk. Kitty említette, hogy 2014-ben készített egy prezentációt, melynek során a Múzeumok Éjszakáján a Festetics Kastélyban korhű ruhába öltözött vezetők kíséretében zajlott a tárlatvezetés a főúri enteriőr kiállításon. A Hintómúzeumban pedig lovas programok voltak láthatók: Lovas karusszel bemutató – Díjugrató bemutató – Díjlovas program – Dámalovas bemutató a Georgikon Lovas Iskola lovasai közreműködésével. Hú, ez nekem nagyon bejött! Mondtam is, hogy éppen fotós workshopokat tervezek Olasz Ágival, itt Zalában. Mi lenne, ha itt Bocskán, a lovas tanyán történelmi kosztümökben fényképeznénk a lovasokat? Nem kellett sok rábeszélés, már terveztük a következő találkozót, ahol már az átgondolt elképzeléseinket és az időpontokat fogjuk összefésülni. A találkozó azonban örökre elmaradt…

2016.03.27.-Bocska-Fehér-lóFehér-ló2016.03.27.-Bocska-Csíkó-a-réten

2016.03.27.-Bocska-Futkározó-csikó2016.03.27.-Bocska-Futkározó-csikó-02

2016.03.27.-Bocska-Kanca-csikajávalLegjobb barátja írta: „Mindig megrendít az értelmetlen halál. Még fájóbb, ha az az élet előtt álló fiatallal történik. Tovább mélyíti a fájdalmat, ha értékes emberrel történik. És ha még ennél is tovább mélyíthető, akkor az az, ha számára kedves emberrel történik. Rád mindegyik igaz!

Megrendülve hallottam a szörnyűségről!

Nyugodj békében! Legyen könnyű a föld! Hozzátartozóidnak őszinte részvétem!”

2016.03.27.-Bocska-Kanca-néhány-napos-csikajával2016.03.27.-Bocska-Néhánynapos-csikó-legelésző-anyjával

2016.03.27.-Bocska-Pap-Tina-lovát-ugratjaKara,-Müllner-Kitty-kedvenc-lova-most-gyászol

TekintetA búcsúztatás, a temetési szertartás március 25-én volt, hamvait legjobb barátnője húsvétkor – a szülők jelenlétében – a lovas tanya földjére szórta, végigjárva az egykori közös lovaglás útját. A szilvafa virágba borult, a tövében kikötött legelésző fehér lóval a tavaszt, az újjászületés szimbólumát jelenti. Kitty, az egyhetes csikó időnként befut a képbe, végtelen energiáinál csak Kincsem, a sárga kanca szeretete a megfoghatóbb. Időnként megállítja, megnyaldossa és megszoptatja csikóját. Hisz előtte az élet…

Eifert János

SOK „FALAT” SZERETET

Húsvét hétfőn lustán indult a nap. Késő este értem haza a jégkorongmérkőzésekről és éjszakába nyúlóan meg is írtam az ott látottakat. A napocska ugyan csábítóan sütött már a reggeli órákban is, de kellett egy kis idő, amíg összeszedtem magamat. Az utcára lépve minden olyan idilli volt, igazi ünnepi hangulat. Elegánsan öltözött emberek, hol sietősen, hol csak kényelmesen sétálva rótták az utcákat. Idegenek köszöntek egy fejbiccentéssel. Éreztem az ünnep hangulatát. Kellemes nap, gondolhattam magamban.

A valóságba először a villamosmegállóban zuhantam vissza, amikor odalépett hozzám egy csont sovány ember és csak pár forintot kért gyógyszerre. Páran kotorásztunk a zsebünkben aprót keresve, de a legtöbben a semmibe révedve utasították el a könyörgést. A kéregetőn látszott, hogy nem alkoholra szeretne pár forintot szerezni, hanem a szemében is jól látható betegségre.

K 1K 2

K 3K 4

Magam is a Blaha Lujza tér felé igyekeztem ételosztásra, s azt már előre lehetett tudni, hogy hasonló sorsok ezreivel fogok szembesülni. Mégis úgy gondoltam, hogy meg kell mutatni a lehető legtöbb embernek azt, hogy bizony van mélyszegénység, éhezés az országban.

K 5K 7

K 8Az eseményről az interneten kaptam tájékoztatást. Íme.

Az év első nagyszabású ételosztását Húsvétkor tartják a Krisna-hívők. Ez alkalommal is 1600 adag meleg étellel és több tonnatartós élelemmel várják a nehéz sorsú embereket a megszokott Blaha Lujza téri helyszínen. Az ünnepi megmozdulásokat azért övezi nagy népszerűség, mert a szervezők szándékosan az iskolai szünidőre, vagy hosszú hétvégékre tervezik azokat, hiszen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek étkeztetése ilyenkor még szűkösebb.

K 6K 9

A gyermekétkeztetés újraszabályozásával az idei évtől a hátrányos helyzetű és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére a szünidő alatt az önkormányzatok kötelessége a napi főétkezés ingyenes biztosítása. Léteznek ugyanakkor olyan gyermekek, akik nem tartoznak a törvény által meghatározott kritériumok egyikébe sem (mert a szülő se nem álláskereső, se nem alacsony iskolai végzettségű), így nem jogosultak a kedvezmény igénybevételére, ellátásuk, életszínvonaluk azonban semmivel sem jobb hátrányos helyzetű társaikénál. A Blaha Lujza téri ellátás ezen gyermekek étkezését igyekszik támogatni, kiegészíteni.

K 10K 11

A tervek szerint a húsvéti osztáson húszféle élelmiszer köztük néhány krisna-völgyi termelésű biotermék (graham liszt, cukor, édességek, konzervek, kefir, sajtkrém, margarin, datolya, rizs, alma, banán), a gyerekeknek pedig húsvéti finomságok, Stühmer csokoládék, csokinyalóka, ropi, rágcsálnivaló, keksz és szőlőcukor, és ízletes meleg étel kerül majd kiosztásra. A menü: Lencsefőzelék, friss kenyér, epres indiai darapuding és gyógytea. A program önkéntesei nagy erőkkel dolgoznak a színvonalas kínálat előteremtésén. Ez komoly anyagi bázist, infrastruktúrát, személyi feltételeket és élelmiszerkészletet igényel. Az elmúlt években igen nagy segítséget jelentett ezek megvalósulásában a lakosság készséges hozzájárulása. Szép számmal kapott adományokat a szervezet magánszemélyektől és kisebb-nagyobb cégektől is, de említésre méltó a Magyar Élelmiszerbank kiemelkedő támogatása, ezúttal 16 raklap adománnyal segítik az akció megvalósulását.

K 13K 12

A rászoruló családoknak és kisnyugdíjasoknak az is segítséget jelenthet, hogy a programon jelen lesz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mozgó orvosi rendelője!

A húsvéti ételosztásban a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola számos hallgatója is önkénteskedik. Az Óbudán működő intézmény vaisnava jógamester és teológus szakirányon nyújt államilag akkreditált képzést. A vaisnava filozófia részét képezi a szociális érzékenység, a lelki gondozói gyakorlat, amely az embertársainknak nyújtott segítő tevékenységekben nyilvánul meg. A szegényélelmezés jó lehetőség erre, így a hallgatók, csatlakozva ehhez a nemes kezdeményezéshez, gyakorlatba ültethetik tanulmányaik szellemiségét.

Természetesen a rászorulók az év többi napján is számíthatnak támogatásra, hiszen az Ételt az Életért Program munkatársai a főváros 4 pontján, illetve vidéki kirendeltségeiken hétfőtől péntekig, egyes pontokon keddtől szombatig, ebédidőben osztanak meleg ételt. Az év során mintegy félmillió tál meleg ebéd és 60 tonna tartós élelem kerül a nélkülöző családok asztalára.

K 14K 15

K 17K 16

K 18Valóban tömeg fogadott, de a többség fegyelmezett sorokban várt sorára. Volt itt meleg étel, üdítő, cukor, rizs és ki tudja mennyi féle ajándék húsvétra. A várakozók között volt kicsi gyerek, jól öltözött középkorú, babakocsival fiatal anyuka és természetesen több batyut, az egész életét cipelő hajléktalan.

K 19K 20

K 21Rettentően fontosnak tartottam, hogy akik az osztásban segédkeztek, nem csupán az élelemmel okoztak örömet, hanem egy mosollyal, kedves szóval, ami oly ritkán jut a hétköznapokban. Az orvosi szolgáltatásnál büszkén mutatta egy fiatal pár, hogy bár sorba kellett állni, de végre vitaminhoz jutottak, ami a terhes asszonykának, amúgy nem nagyon adatik meg.

K 22K 23

Volt olyan, aki kijelentette, hogy őt bizony ne fényképezze senki, s találkozhattam olyan sérült emberrel is, aki azt mondta, hogy készülhet róla kép, máshol, más alkalommal, de itt nem. Természetesen akadtak önjelölt nyilatkozók is, akik elmesélték volna az egész életüket, nyomorúságukat.

K 24K 25

K 26 A legaranyosabbak a gyerekek voltak, akik kíváncsian nézték vissza a fényképezőgépeken a róluk készült felvételeket. A megkapott kincseknek talán ők örültek a legfelhőtlenebbül, míg a felnőttek kapucnit húzva, „elbújva” a világ elől próbáltak legalább ezen a napon jól lakni egy tál meleg étellel. Egy ember régi táskarádiója kíséretében talált helyet az étkezéshez, s végre átélte, hogy: „Jó ebédhez szólt a nóta.”

K 27K 28

Találtam egy olyan tisztességben megőszült úriembert is, aki látva, hogy fényképezem, mosolygott és azt mondta: „Ez van!”, majd megköszönte a meleg ételt és elvonult ebédelni. A tömeg, pedig csak egyre érkezett és azt hihettem, hogy a sornak soha nem lesz vége. Köszönet mindazoknak, akik az ünnepen adtak, mert adni jó!

K 29Kép és szöveg: Koncz Dezső

MAGABIZTOS FEHÉRVÁRI SIKER A MAGYAR KUPÁBAN

Két mérkőzésnek adott otthont a Tüskecsarnok húsvéti ajándékként a jégkorong szerelmeseinek. Azt megtapasztalhattuk, alig egy hete, hogy rengeteg embert mozgat meg szinte minden mérkőzés a hazai pontvadászat kapcsán, s különösen így van ez, amikor kiemelkedő rangadó várható. Mindenféle családi események miatt késve értem a bronzéremért folyó csatára, s rögtön két meglepetés is ért a második harmad végén. Az első az volt, hogy igencsak foghíjasak voltak a lelátók a MAC- Debrecen összecsapáson, de még inkább nem akartam hinni a szememnek, amikor megpillantottam az eredményjelzőt. Először arra gondoltam, hogy a debreceni három nullás vezetés biztosan elírás. Pedig nem! A hazaiak fáradtan játszottak, s a mérkőzés e szakaszában már a vendégek sem erőltették a támadást.

MK 2MK 4

Azért, a szünetben akadt egy kellemes meglepetés is, mert ajándékokért, két fiatal, félpályáról lőhetett üres kapuba, szakavatott riporteri konferálás mellett. Számukra minden bizonnyal hatalmas élmény maradt az esemény.

MK 3MK 5

Elképzelni nem tudom mi történhetett az öltőzőben, az utolsó szünetben, de rá sem lehetett ismerni a csapatokra. Megtáltosodtak a MAC legények és még a rendes játékidőben „bepakoltak” hármat, egálra hozva az éremért folyó küzdelmet.

MK 6Jöhetett a hosszabbítás, s amikor már csak három-három mezőnyjátékos maradt a jégen, egy eladott korong, egy gyors megugrás elégnek bizonyult a bronzéremhez, ami így Debrecenbe került.

MK 7Még több mint egy óra volt a döntőig, s hatalmas arénában csak a biztonságiak foglalták el helyeiket. Látni lehetett azonban, hogy odakint rengetek ember gyülekezik kék-fehérben és fekete-sárgában.

MK 8A lelátók pillanatok alatt megteltek a kapunyitás után és indulhatott az első „ütközet”, a hangpárbaj. Zászlókkal, dobokkal, szirénával „felfegyverkezve” érkezett a döntőre a két legmasszívabb haza szurkoló sereg. Kicsit, a fehérváriak lehettek többen, de hát Miskolc sokkal messzebb van!

MK 9MK 10

A himnusz után, egy nagyon szép jelenettel indult az este, amikor a Miskolci Nagy Családosok Egyesületének átnyújtottak egy ajándék utalványt. Ez után indulhatott a száguldozás a jégen. Erre mondják azt, hogy az első pillanattól szikrázó jelenetek sora zajlott a játéktéren. Egymást, palánkot nem kímélve, eszement iramban kezdődött a mérkőzés.

MK 11 Csak kapkodtuk a fejünket a gyorsaság láttán. Hol az egyik, hol a másik kapu forgott veszélyben és a harmad végére a döntetlen egy-egy találattal teljesen igazságosnak tűnt.

MK 13MK 12

MK 15MK 14

 A második menettől kezdve a karmesteri pálcát teljes mértékben átvette a Fehérvár AV 19. Fölényük nem csak a mezőnyben vált nyilvánvalóvá, hanem a gólok számában is. A kedélyek valamelyest lenyugodtak és a személyes ütközetek helyett a játéké lett a főszerep.

MK 16MK 18

MK 17MK 19

A Jegesmedvéken, valahogy azt lehetett érezni, hogy ezen az estén nem harapnak annyira, mint ahogyan azt megszoktuk tőlük. A Magyar Kupa, így viszonylag simán került Székesfehérvárra, egy kicsit, talán gyógyírt jelentve az egész szezonban elért eredményekre. A semleges szurkoló számára pedig, megint csak megállapítható tényként kezelhetjük, hogy a hazai jégkorong egyre jobb színvonalon mozog és igazán szerethető sportág. Bízunk abban, hogy a válogatott is hozza majd a formáját a soron következő megmérettetéseknél. Mi szurkolunk!

MK 20MK 21

MK 24MK 23

MK 1Kép és szöveg: Koncz Dezső

 

VÉR NÁSZ

Önmagát gyászolja a lány. Gyászolja a halált. S ha a halál maga is a lány, ő lehet csakis önmaga számára a halál.

_MG_4790_MG_4967

Schubert örökérvényű zeneművére az emberhalállal szembeni személyes viszonyának lehetséges formái keresik az utat az elengedés felé.

_MG_4990_MG_5010

A vérnászban egy kétoldalú monodráma megfogalmazása a cél: két nő viszonyrendszerét felvázolni a háttérben megbúvó elkerülhetetlen véggel, melyben egyikük a végtelenül jelenlévő, a másik a pillanatban létező. Furcsa, jelenlétüknél fogva emberivé alakuló viszonyuk azt a lehetetlen helyzetet hozza létre, melyben az önálló akarat, a helyzet befolyásolásának kényszere ütközik a gyász egyetemes folyamatával. Az élet megfeleltetése a halállal, melyekben a szabadság kényszere mégis rendszerbe illeszkedik.

_MG_5026_MG_5107

_MG_5115_MG_5132

Előadják: Asztalos Dóra és Stohl Luca

 

Zene: Franz Schubert – A halál és a lányka (D. 810)

Kosztüm: Gelléri Mirtill

_MG_5147_MG_5192

Koreográfus: Gulyás Anna

Fotó: Huisz István

Borsihalom 2016

2016.03.20.-Napraforgó-Ház-Borsihalmi-Művésztelep

A történet 2015-re nyúlik vissza, amikor mi fotósok lehetőséget kaptunk, hogy eltöltsünk a fotózás jegyében egy hosszú hétvégét a Borsihalmi Művésztelepen, amely telep a Kiskunfélegyházi Fúvószenekari Egyesület gondozásában álló 30 férőhelyes 2000 négyzetméteren fekvő panzió. Kis csapatunk az előző évi sikeren fellelkesülve ismét elzarándokolt Borsihalomra. A programsorozat mecénása, a fent említett egyesület vezetője, aki érdeklődve figyelte az eseményeket, sőt aktív részese, „áldozata” is volt a tréningeknek. A programok megszervezésében és, hogy ne „haljunk éhen” önzetlen munkát vállalt Albert Béla és Tóthné Timafalvi Gizella (Gizus) – nem kis túlzással – ez a hétvége nem jött volna létre, ha Ők nincsenek.

Március 18-tól 20-ig voltunk a művésztelepen, péntek délutántól vasárnap délig.

A Szentesi Fotókörből eljött: Gálfalviné Hilda, Albert Béla, Tóthné Timafalvi Gizella, Kozma Anita, párja Csendes Zoltán, kislányuk Panna, Györgyi László, Német Gabriella, és nem utolsó sorban a Szentesi Fotókör vezetője Nagy István. Külön öröm volt számunkra, hogy két békéscsabai fotós: Barabás Ferenc, Petro Zsolt, valamint a Szolnoki Fotóklubból Holocsi Kálmán és Gavaldik Zoltán is jelentkezett, hogy eltöltsön velünk egy fotós hétvégét. Rendezvényünk díszvendége Eifert János és Olasz Ágnes volt.

2016.03.19.-Borsihalmi-Művésztelep-Project_Nagy-István-felvétele2016.03.19.-Borsihalmi-Művésztelep-Nagy-István-ötletét-rendezi

Albert Béla pénteken délutántól várt bennünket, uzsonnával és pálinkával, majd az estét különleges vacsorával és baráti beszélgetéssel zártuk.

Másnap szombat délelőtt Eifert János előadását élvezhettük, majd szintén János irányításával elsajátíthattunk néhány műtermi fogást.

Szombat délután Kozma Anita és Nagy István által kitalált játékos, humoros „terepgyakorlatát” élvezhettük, ahol, mint modellek is debütálhattunk. István felállított bennünket a borsihalmi dombra, Gavaldik Zoltán hozott egy tekercs „rendes célokra” már nem használható fotópapírt, amellyel István betekert bennünket, jeléül annak, hogy mi fotósok összetartozunk.

Ezt követően autóba ülve ellátogatunk a „napfényes” Tiszaalpárra. Itt Tiszaalpár természeti csodáiban gyönyörködhettünk.

Este folytatódott a műtermi „munka” – fényfestéssel, és hogy ne unatkozzunk néhány fiatal énekes hangjukkal kápráztattatta el a társaságot.

Végül Eifert János egyik digiporámájával, portréfilmjével és szintén különleges vacsorával zárult az est.

2016.03.19.-Borsihalmi-Művésztelep-Kozma-Anita-gyermekével_Olasz-Ági-felvétele

2016.03.19.-Borsihalmi-Művésztelep-Eifert-vetítés_Olasz-Ági-felvétele

Vasárnap Kozma Anita angliai tapasztalatai alapján, könyvbemutatóval egybekötött előadást tartott. Ebben az előadásban megszólalt Anita hazája iránti szeretete, tisztelete. Nagyon erős érzelmi, kötelékek és végtelen szeretet szőtte át mondandóját. Külföldi fotósok képei közvetítésével próbálta önmagát, fotós mivoltát bemutatni – úgy gondolom sikerült is Neki. Végül a beszámolót saját képével zárta. Talán nem túlzás állítani, hogy Eifert Jánost is meghatotta Anita bemutatója, talán önmagát is látni vélte benne.

Miután meghallgattuk Anita előadását kirándultunk egyet Borsihalmon. Egyesek tanyát látogattak, mások tornyot másztak, megint mások szalmabálákat fotóztak. Visszatérve Barabás Ferenc tartott előadást képszerkesztésről, képelemzésről, saját képei által. Nagyon hasznos volt Eifert János kiegészítő beszámolója.

2016.03.19.-Borsihalmi-Művésztelep-Eifert-magyaráz_Nagy-István-felvétele2016.03.19.-Borsihalmi-Művésztelep-Eifert-előadás_Olasz-Ági-felvétele

Sajnos, ahogy szokták mondani a jóból keveset adnak, hiszen 20-án vasárnap délután véget ért, ami kis „fotós borsihalmi kalandunk”, de talán nem múlik el, és saját nehézségi erejénél fogva tovább gördül és úgymond szokássá, hagyománnyá válik, mert, ami jó annak működnie kell.

2016.03.19.-Borsihalmi-Művésztelep-Barabás-Feri-nagy-ugrása_Olasz-Ági-felvétele2016.03.19.-Borsihalmi-Művésztelep-Anita-a-fénymodell_Nagy-István-felvétele

Zárnám ezeket a gondolatokat egy Pilinszky idézettel, tiszteletemet téve Eifert János iránt, és megköszönve ezzel Neki, hogy velünk volt.

Feljött a nap. Vesszőnyi fák sötéten  
a haragos ég infravörösében. 

Így indulok. Szemközt a pusztulással 
egy ember lépked hangtalan. 
Nincs semmije, árnyéka van. 
Meg botja van. Meg rabruhája van. 

Ezért tanultam járni! Ezekért 
a kései, keserü léptekért. 

S majd este lesz, és rámkövül sarával 
az éjszaka, s én húnyt pillák alatt 
őrzöm tovább e vonulást, e lázas 
fácskákat s ágacskáikat. 
Levelenként a forró, kicsi erdőt. 
Valamikor a paradicsom állt itt. 
Félálomban újuló fájdalom: 
hallani óriási fáit!

( Pilinszky János: Apokrif)

Györgyi László

Szentesi Fotókör

Nagyképűek

Idén 60 éves a Kanizsa Fotóklub. A tagok a kerek évfordulót jótékonysági kiállítással ünneplik, melynek megnyitója pénteken, a Tavaszi Művészeti Fesztivál első napján volt.
150×100 centiméteres fotók költöztek a következő pár hétre a HSMK Ősze András Galériájába. A klub tagjai emlékezetessé akarták tenni a 60. évfordulót, innen jött a szó szerint nagyszabású ötlet.

2016.03.11.-Kanizsa-Fotóklub-kiáll.megnyitó-Csoportkép-042016.03.11.Nagykanizsa-Fotoklub-kiáll._Photo-Olasz-Ági-06

A kiállított fotókat meg is lehet vásárolni – a bevételt a kanizsai fotósok az ‘Alapítvány a fogyatékosokért’ nevű szervezetnek ajánlják fel.
A kerek születésnapi évforduló alkalmából a városvezetés nevében Dénes Sándor polgármester gratulált a fotósoknak: „Egy fényképsorozat, egy alkotói közösség munkáinak bemutatása arra ad lehetőséget számunkra, hogy az alkotók és a világ kölcsönhatásában megragadott kapcsolatát szemlélhessük – hangsúlyozta beszédében. Ez alkalommal a Nagyképűek cím alá rendezve a 22 fotóművész alkotásait, amely külön rávilágít a személyesség és a fotóművészet különös egységére.”

2016.03.11.-Gyertyánági-István-Kanizsa-Fotóklub

2016.03.11.-Kiss-Nándor-Kanizsa-Fotóklub

Az április 5-ig látogatható kiállítást Kovácsné Mikola Mária, a Kanizsai Kulturális Központ igazgatója nyitotta meg. Beszédében felidézte az 1956 szeptemberében megalakul klub történetét: „Amennyire egyes visszaemlékezésekből tudhatjuk, a klub alakuló tagsága elsősorban az akkori városi értelmiség köréből tevődött össze: orvosok, ügyvédek és pedagógusok hívták életre.

Az első évek a szervező munkával, a fotós szakmai ismeretek minél szélesebb körű elsajátításával teltek el. Kezdetben több helyszínen is működött a csoport, valószínű, hogy az első összejövetelek az akkori iparos köri klubban voltak. Az első fotókiállításokat a Városi Múzeum kiállítótermeiben rendezték meg.

2016.03.11.-Kotnyek-István-Kanizsa-Fotóklub

2016.03.11.-Kovács-Krisztián-Kanizsa-Fotóklub

A Hevesi Sándor Művelődési Központban 1976-tól, a jelenlegi épület átadása óta folytatják alkotó tevékenységüket. Úgy is mondhatom, hogy a klub élete 40 éve összeforrt az intézménnyel, hiszen saját művészeti közösségünkként tartjuk számon.

Az eltelt több mint fél évszázad során számtalan fotóművészeti tárlaton, fesztiválon mutatták be alkotásaikat. Felsorolni szinte lehetetlen azokat a nívós hazai és nemzetközi fotópályázatokat, amelyeken a Kanizsa Fotóklub tagjai sikerrel szerepeltek, minden alkalommal öregbítve városunk jó hírét a világban.

2016.03.11.-Melega-István-Kanizsa-Fotóklub

2016.03.11.-Molnár-Tibor_Kanizsa-Fotóklub

A Kanizsa Fotóklub és a Hevesi Sándor Művelődési Központ – több évtizede – közösen hirdeti meg kétévente az „Életünk” Országos Fotópályázatot, amelynek zsűrizett alkotásaiból színvonalas kiállítást láthat az érdeklődő közönség.

A tagok mindig nagy hangsúlyt fektettek a szakmai fejlődésre, megújulásra. Figyelemmel kísérték-kísérik a műszaki-technikai fejlődést. Már a kezdetektől jó partnerséget építettek ki az országban – sőt a határainkon túl – működő fotóklubokkal. Jelenleg is élő kapcsolatot tartanak a lendvai és a csáktornyai fotóklubbal. Több alkalommal szerveztek közös fotótúrákat, kiállításokat Nagykanizsán, Lendván és Csáktornyán.

2016.03.11.-Peterman-Károly-Kanizsa-Fotóklub

2016.03.11.-Varga-Szilárd-Kanizsa-Fotóklub

2016.03.11.-Zágon-László-Kanizsa-Fotóklub
A Kanizsa Fotóklub tagja a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének.

Az alapítók közül, akik 60 éve létrehozták a klubot, sajnos jószerivel már szinte senkit nem köszönthetünk ezen az ünnepségen. Az egykori és jelenlegi vezetőknek ez alkalommal is megköszönöm, hogy ez a kiváló művészeti közösség ma is töretlenül működik.

A Kanizsa Fotóklub vezetői voltak: Rezsek György, Záhony Lajos, Zágon László, Kotnyek István. Közülük Zágon László és Kotnyek István ma is aktív tagok, akiket szeretettel köszöntök körünkben. Jelenleg ifj. Molnár György a vezető, akit úgyszintén üdvözlök.

2016.03.11.Nagykanizsa-Fotoklub-kiáll._Photo-Olasz-Ági-01

2016.03.11.Nagykanizsa-Fotoklub-kiáll._Photo-Olasz-Ági-052016.03.11.-Dr-Simán-László_Tengerszem

A mostani kállítók: Amfer Tamás, Balogh Krisztián, Födő Szilárd, Goór Gábor, Gyertyánági István, Horváth Valéria, Horváth Zoltán, Kovács Krisztián, Kéthelyi Júlia, Kiss Nándor, Kotnyek István, Lipódi László, Makrai Márton, Melega István, Molnár Tibor, Peterman Károly, Szabó-Simon Bernadett, dr. Simán László, Tollár Eszter, Török Tibor, Varga Szilárd és Zágon László.”
Forrás: Eifert János
Fotók: Kanizsa Fotóklub, Eifert János és Olasz Ági