Kenyeres Attila – Kémeri Péter SaROCKba szorítva: a menedzser

A könyv a hazai rock and roll kulisszák mögötti világát mutatja be egy koncertszervező menedzser szemszögéből 1987-től napjainkig. Kémeri Péter 1989-től egy évtizeden át volt a Tankcsapda menedzsere, az együttes negyedik tagjaként. Majd társaival megalapította a Hegyalja Fesztivált, amely Kelet-Magyarország legnagyobb zenei fesztiváljává nőtte ki magát. Időközben olyan zenekarokat is menedzselt, mint a Kowalsky meg a Vega, vagy a The Carbonfools. Dolgozott a Hungaroton kiadónál is, ahol többek közt olyan sikeres előadók útját egyengette, mint a Groovehouse. Szakmai és magánéleti kapcsolat fűzte az 1990-es évek egyik legsikeresebb hazai lányzenekarához, a C’est La Vie együtteshez, melynek egyik tagjával, a tragikus sorsú Sebők Anikóval megalakították a Jeta zenekart.

K 7A SaROCKba szorítva nem egy nyálas és csöpögős siker sztori arról, hogyan lesz egy vidéki garázszenekarból az ország egyik legsikeresebb rock együttese. Vagy hogyan válik egy tokaji rendezvény az egyik legnagyobb országos fesztivállá. A könyv nem áll meg a felszínen, és nem csak a dolgok csillogó oldalát mutatja be. Feltárul az olvasó előtt, mi van a színpad mögött, milyen emberi játszmák zajlanak a háttérben. Hogyan forgatja fel a siker az egykori zenész barátok életét, hogyan tűnnek el a süllyesztőben olyanok, akikkel a siker létrejött. Létezhet-e üzlet és barátság egyszerre. A könyv őszintén tárja fel a történtek mélyebb, emberi oldalát is, amit a közönség nem mindig láthat. Adott esetben személyes sorstragédiákat is. Minden éremnek két oldala van, de a közönség sok esetben csak az egyiket láthatja. Most itt a másik is.

K 1K 3

A könyv bepillantást nyújt az egykori lakótelepi rocker galerik életébe, a bandák közti harcokba, a csínytevésekbe, a grupie-k világába, rockkoncertek előtt és után történt eseményekbe stb. Nem csak Kémeri Péter beszél, hanem elmondja gondolatait Buzsik Gyuri, a Tankcsapda első dobosa is. Sok érdekes és izgalmas történetet mesél Fazekas Krisztián, a Necropsia egykori gitárosa, illetve Váradi Ferenc újságíró. A könyv előszavában pedig olyan szakmai pályatársak mondanak néhány gondolatot Kémeri Péterről, mint Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója, Lovasi András, a Kispál és a Borzból, Koroknai Árpád a Szfinx-ből, Szekeres András a Junkies-ből, vagy épp Axel a Kerozinból.

K 5K 6

K 2Kenyeres Attila, Kémeri Péter

…és azon túl. Tánc, film fotó.

Pódiumbeszélgetés és vetítés a Műcsarnokban

Műcsarnok, 2016. május 19: a „Képek és pixelek; – Fotóművészet és azon túl…” címet viselő óriási fotószalon kísérő programja voltunk: négy beszélgetőtárs, azzal a közös céllal, hogy a tánc álló- és mozgó képekben való megörökítéséről mondjunk és mutassunk.

Mind más platformról közelítettünk a témához: Lőrinc Katalin: a teoretikusan is szemlélődő táncos, Eifert János: a táncosként is szemlélődő fotóművész, Szűcs Réka: a táncosok közt kísérletező filmes, (az Értékmegőrző Kortárs Művészeti Stúdió és Filmarchívum művészeti vezetője) és Lanszki Anita: a táncosokat is oktató esztéta és médiapedagógus szakember.

2016.05.18.-Műcsarnok-pódiumbeszélgetés_Lőrinc-Kati_Vidra-Gergő-felvétele2016.05.18.-Műcsarnok-pódiumbeszélgetés_Lőrinc-Kati-Eifert-János-Lanszki-Anita-Szűcs-Réka

2016.05.18.-Műcsarnok-pódiumbeszélgetés_Szűcs-Réka_Palotai-Misi-felvétele2016.05.18.-Műcsarnok-pódiumbeszélgetés_Közönség-02_Palotai-Misi-felvétele

2016.05.18.-Műcsarnok-pódiumbeszélgetés_Eifert-János-Lanszki-Anita_Palotai-Misi-felvételeMa népszerű és hálás téma a test, (az ezzel kapcsolatos tabuk ideje lejárt), de megjelenítésének kontextusa – e kiállításon is – első sorban társadalmi: célja a lehető legközvetlenebbül „érthető” kommunikáció, primer közlés, melynek az arc+kéz kommunikáció, vagy a test tárgyi környezetével való szociális viszony a legkézenfekvőbb tárgya.

Ugyanakkor a testmozdulat (egy lábnyújtás, egy derékhajlás) önmagában való tartalmának tetten érése már sokkal érzékenyebb feladat, mert eredménye olykor nehezen verbalizálható, „direkt” érzékileg hat a nézőre, s mint ilyen, elgondolkodásra serkent, mert nem kínál készre fogalmazott „üzenetet”.

2016.05.18.-Műcsarnok,-pódiumbeszélgetés_Közönség-04_Palotai-Misi-felvétele2016.05.18.-Műcsarnok-pódiumbeszélgetés_Eifert-János-előadi_Palotai-Misi-felvétele

2016.05.18.-Műcsarnok,-pódiumbeszélgetés_Közönség-03_Palotai-Misi-felvételeA szociológiai, pszichológiai, antropológiai és esztétikai nézőpontok közül hadd emeljem ki – lévén a résztvevők között egyedüli aktív táncos –, mit jelent táncos és nézője viszonylatában a mozgó testről kapott kép(sor). Saját élményem, milyen erős önreflexiós lehetőséget kínál egy-egy felvétel megtekintése, amely olyan nézőpontból láttat, melyet én tükörből sosem követhetek, valamint az, hogy milyen viszonyban áll a magamról látott mozgáskép azzal az érzettel, gondolattal, amellyel megéltem annak előadását. A néző pedig egy fotón, vagy mozgóképsoron olyan testrészleteket, mozdulat-utakat, pillanatokat láthat, melyet az élő előadáson egy helyben ülve legfeljebb csak egy bizonyos látószögből kaphat meg, de inkább egyáltalán nem.

2014-Fenyves-Márk-7-Fő-bűnben2014-Spala-Korinna-és-Góbi-Rita_Eifert-János-felvétele

2009-Tánc-Test-TanulmányPéldaként, mivel én nem hoztam digitális prezentációt, csak magamat, első illusztrációnk egy interaktív játékra buzdítottam: akinél a jelenlevők között bármilyen képrögzítésre alkalmas eszköz van, az most vegye azt elő, és mindenki a maga helyén (tehát, ebben a változatos elhelyezkedésben, ahol épp ülnek) rögzítse azt a mozdulatot, amit középre kiállva most végezni fogok.

Érdekes lenne összehasonlítani, hogy már önmagában a különböző elhelyezkedés hogyan fog egészen eltérő képeket nyújtani ugyanarról a mozdulatsorról, – és akkor még nem is beszéltünk mindarról, amit Önök ezután otthon végezhetnek a felvételen: az utómunkálatokról, melyeket kivágás (keretezés), montírozás, fénykontraszt-módosítás, és számos egyéb módon elvégezhetnek.

Beszélgető társaim pedig kész képekkel és filmekkel, analóg és digitális képsorokkal illusztrálták azt is, hogy az általam említett művész-befogadói viszony hányféle terepen jelenik meg, attól függően, hogy kinek és miért készülnek ezek a felvételek, és mi a céljuk.

2000-Aktok-kőfalnál-3

2015-PYO-Sangman_Eifert-János-felvétele(1)2016-Körtánc_Eifert-János-felvétele

Lehet cél a puszta megörökítés, dokumentáció, ahol a tánc(előadás)é a főszerep, s óriási áttörést jelentett a 20. század során, hogy jelentős táncszínházi eseményekről minőségi képek, filmek, majd, a ’70-es évektől videók készülhettek. Eifert János egy diaporáma-sorba sűrítve mutatott fel képeket minderről, mesélve közben a képek elkészülésének körülményeiről, esetleges technikai tudnivalókról, az olyan fotós szemszögéből, aki minden pillanatban a táncművész, a táncmű kép általi hatására, emocionális hatóerejére fókuszál. S bár Eifert közismerten könnyedén és szívesen „játszik” a digitális lehetőségekkel, ezúttal kizárólag analóg felvételeket mutatott, melyek esetében különös szerepet kap a „jókor, jó helyen” exponálás, valamint a különböző utómunkák, a manuális „kezelés”, és első sorban a fotóművész mozgás-érzékeny nézőpontja.

A következő állomás az, amikor a mozgásalkotó ember és a mozgóképet felvevő-alkotó ember közösen, egyidejűen alkot meg valamit, ami már nem egyenlő az élő előadással. Itt már a kamerának mozog a táncos és nem a nézőtérnek, (valahol félúton, de már ezen a mezsgyén találhatók Carlos Saura filmrendező mozgóképei, aki első sorban Antonio Gades táncszínházi alkotásait filmesítette meg, az imént, Eifertnél már említett, a táncmű hatására fókuszáló módon.)

Majd pedig olyan is van, amikor a kamera mögött álló „agytröszt” teljességgel átveszi az indikációs szerepet. Ez tehát olyan, mintha Önök az előbb elkezdtek volna engem instruálni, hogy most ezt a mozdulatot a székre állva, vagy földön fekve, netán szakaszonként megállítva, – és így tovább….

1996-Lőrinc-Kati-Katával_Eifert-János-felvétele-Katával1968 Marcel-Marceau

Szűcs Réka olyan példát hozott erre, amely saját kutatását szemlélteti: egy szabadtéri tánckettőst felvettek először pusztán dokumentálás céljából, tehát, hogy képi rögzítést nyerjen a táncos anyag, majd – szintén analóg eszközökkel: 8mm-es filmre – olyan „rendezői” anyag készült, mely már a kamera mögött kialakult szemléleti fókuszt tükrözi, egy-egy testrészlet, egy-egy érdekes szemszög, majd – képkocka-kihagyások útján – különleges ritmikai hatás eszközével.

De ma a tánckép rögzítés immár akár speciális felszerelés, film vagy videó kamera nélkül is megoldható: bármelyikünk felvehet a telefonjával bármilyen képsort, amely a világhálón, a közösségi oldalakon milliókat is elérhet. A mozgó testről készített képek közönsége tehát ezzel indirekt módon kiszélesedik: digitális ismeretségi körök függvényében olyanokhoz jutnak el a mozgó test képei, akik élő táncelőadásra, színházakba esetleg soha nem jutnának el. Lanszki Anita is érintett előadásában a közmédia felületein észlelhető olyan jelenségeket, mint a sztereotíp önmegjelenítés, vagy a mémek (melyek lényege a folyamatos, „élénk” mozgás). Különösen izgalmas és felelősségteljes a közösségi oldalakon a „tálalás”, hívjuk utómunkálatnak akár: milyen szövegkísérettel, milyen körben „osztunk meg” egy-egy bravúros piruett-sorozatot, vagy egy szép lábú balerina fotóját…

Lanszki Anita azonban nem csupán a közösségi mozgásmegjelenítésről mutatott nekünk példákat, hanem olyan művészeti produktumokba is betekinthettünk, melyek a virtualitás szinte végtelen lehetőségeivel kísérleteznek. Olyan szemléltető anyagot láthattunk, mely esetében a táncszínpadra a készítők digitális eszközökkel „szerkesztették rá” a díszleteket vagy jelmezeket, netán a test hőimpulzusai által gerjesztett vizuális jelek útján jelenik meg maga a mozdulatsor anélkül, hogy élő embert látnánk a felvételen.

1971-Tánc-Photo EifertA beszélgetésre eljött vendégek már közben-közben is kérdeztek, (még olyan kérdés is felmerült, hogy „mi a tánc?”, vagy: „mi volt előbb: zene, vagy tánc”,) – tehát a társalgás még soká tarthatott volna, de az idő múlása gondoskodott arról, hogy az ne váljék parttalanná. Így aztán a kíváncsiság, a további kérdések, s az elhangzottak továbbgondolása az, amit magunkkal vihettünk erről az estéről.

Köszönet a Műcsarnok vezetőségének, s a program ötletgazdájának, Bán Ildikó projektmenedzsernek.

(Megjegyzés: a helyszíni lejátszási lehetőségek, a digitális anyagok gyors betöltése még nem volt zökkenőmentes, de úgy gondolom, ez is egy tanulási folyamat, – és a beszélgetés sikerét mérlegelve megállapítható, hogy annak titka végső soron az ember…)

Dr. Lőrinc Katalin táncművész

Eifert János és Palotai Misi felvételei

BLAHÁTÓL LOUISIANA VÉGÁLLOMÁSIG

Megrögzött koncertre járó vagyok évek, lassan évtizedek óta. Keresem a kiemelkedő bulikat, legyen az zárt térben vagy szabad ég alatt. Azt is megállapítottam magamról, hogy túlságosan is „begyepesedett öreg rockerként” szemléltem a világot az utóbbi időben. Talán, ez nem is csoda, hiszen ott voltam egy ZZ Top őrületen, de átélhettem az Iron Maiden dübörgését, a Uriah Heep varázslatát. A hazai mezőnyt tekintve, pedig leragadni látszottam a Bikininél, a Karthágónál, Omegánál.

B 1B 2

B 3 Mivel, szeretem a jó zenét, mindig figyeltem a hazai tehetségeket, a friss hangokat, akik nem a nagy generációhoz tartoztak. Ismerve a műfaj sok-sok rejtélyét, azt is tudtam, hogy a feltörekvő együtteseknek sokkal nehezebb dolga van a sztárság felé vezető úton, mint a nagy elődöknek. Felfedeztem magamnak sokakat, mint a Magashegyi Undergroundot, Ivan and the Parazolt vagy az Intim Torna Illegált és sorolhatnám a többieket, akiknek a koncertjein hasonló érzések szakadtak fel belőlem, mint az elején emlegetett sztárok megmozdulásain.

B 5B 4

B 6Tudatosan kezdtem keresni a „gyémántokat”, mert az tudnunk kell, hogy zenei tehetségek terén nagyhatalom vagyunk. Először a Blahalouisiana néven akadtam fel a kutatás közben. Ismerőseimtől egyre többet hallottam, hogy Őket meg kell hallgatni. Természetesen a világhálón megkerestem a fiatalokat, s valóban a figyelem, az érdeklődés azonnal “gyökeret vert” bennem. Az első gitárhangok után tudtam, hogy történet van! Amikor, pedig meghallottam Barbara tökéletesen tiszta hangját, már azt kerestem, hogy hol láthatom élőben zenélni a Blahalouisianat.

B 9B 8

B 7Ez is eljött! A színpadra lépés előtt beszélgetni is tudtam egy rövid ideig Schoblocher Barbarával  és Jancsó Gáborral.

– Kiváló zenekar vagytok. Hogyan találtatok egymásra?

– Székesfehérváron a Kodolányi Jazz Tanszakán ismertem meg 2011. szeptemberében Jancsó Gábort. Ők, akkor egy Jacked nevű formációban zenéltek együtt. – válaszolt először Barbara.- Sokat beszélgettünk, megvolt a közös “hang” s ettől jegyezhető a megalakulás.

-Miért angolul szólaltak meg az első dalok?

-Egyszerű a válasz. – mondta Gábor. – A zene, amit játszunk, anyanyelvében angol. Muzikálisabban tudtuk a gondolatokat kifejezni. Ettől függetlenül ott volt mindannyiunk fejében, hogy kellenek a hazai közönségnek a magyar nyelven íródott számok is. Az „Első reggelen” volt, amire mindannyian rábólintottunk, hogy ez mehet.

 

B 10-Mi a menete a dalok megalkotásának?

-Teljesen közös a kidolgozás. – mesélte Barbara. – Mindenki belerak magából valamit, de az alapokat Jancsó Gábor hozza.

B 12B 11

-A névválasztás is kimondottan egyedi. Ki az ötletgazda?

– Sokat agyaltunk, mert mindent meghatároz az indulásnál, egy zenekar névválasztása. – kezdte Gábor. – Meg tudod-e jegyezni azonnal, szimpatikus vagy sem? A Blaha Lujza tér környékén íródtak ez első dalok, amikből már éreztük, hogy ebből lehet valami. Ezen kívül, pedig nagyon szerettük azokat a dalszerzőket, azt a zenei világot, ami Louisiana sajátja.

-Barbara, hogyan tudtad, egyetlen hölgyként kiharcolni zenekaron belül a helyedet?

-Azt gondolom, hogy elég jól kordában tudom Őket tartani és van még egy csodálatos vokalista lányunk is, de azért nem szeretném, ha úgy éreznék, hogy kalitkába vannak zárva. Nagyon együtt van a zenekar és ez nagyon nagy erő.

B 13

B 16B 14

B 15B 18

B 20A színpad előtt közben a szépszámú közönség egyre türelmetlenebbül várta kedvenceit, így a beszélgetést be kellett rekesztenünk. Indult a buli. Úgy szólalt meg a BLAHALOUSIANA, ahogyan azt gondoltam. Tökéletesen. Barbara mezítláb énekelte sorban a dalaikat, s azonnal megértettem, hogy miért pont Ők a jelöltek az év felfedezettje címre. Én, ekkor fedeztem fel magamnak a végtelenül szimpatikus társaságot. Keresni fogom az alkalmat, ahol ismét átélhetem azt az élményt, amit az első BLAHALOUISIANA koncert jelentett. A nyár folyamán szerencsére lesz rá alkalmam bőven, mert szinte minden fesztivál színpadján megfordulnak, s aki még nem „kóstolt bele” zenei világukba, ne hagyja ki!

B 22B 21

B 23B 25

B 24

Kép és szöveg: Koncz Dezső

 

Tisztelt Nagyérdemű!

Szórakozni jöttél? Az minket is érdekel. Szóval a legjobb helyen jársz. Minket az érdekel, hogy Te hogyan szórakozol. Meg hogy min és hogy miért. Mi ezzel foglalkozunk a magunk szórakoztatására.

Nem szórakozunk veled, ne aggódj, lehet, hogy jól fogsz szórakozni. Bár őszintén szólva ezt egy kicsit bánnánk…”

_MG_7990_MG_8051

_MG_8082A Bethlen Téri Színház hagyományaihoz nyúl vissza az Entertain me című előadás, miközben a kabaré műfajának megújítására tesz kísérletet a társulat a saját legkevésbé nyelvi megnyilvánulásai útján. Nem csak a szórakoztatóipar által kínált lehetőségeket teszik az alkotók ” kritikai megfontolás tárgyává”, hanem a szórakozni- vágyást is, sőt magát a szórakozást, mint viselkedésformát. Mindezt pedig nagyon is színházi eszközökkel. Sajátos esztétikai minőség születik ez által a lazán kapcsolódó jelenetek során, hiszen a kabaréban helyet kap a morbid, a szatirikusnak tűnő ábrázolás tükrében rájövünk, hogy a szürreális valójában hóttreál és a pornográfia tulajdonképpen prűd.

_MG_8110_MG_8105

_MG_8186Alkotók/ Előadók: Arnaud Blondel, Vitárius Orsolya, Dömötör Luca, Frigy Ádám, Juhász Kata, Kertész Endre, Csizmás András

Koncepció: Lóky Tamás

Zene: Csizmás András, Kertész Endre

Dramaturg: Giuseppe L. Bonifati

Koreográfus-rendező: Juhász Kata

_MG_8311_MG_8250

_MG_8331Juhász Kata koreográfus, táncművész, tanár és pilates oktató. Gyermekkorában egy évtizeden át versenyszerűen műkorcsolyázott és jég-táncolt. Klasszikus balettet és jazz táncot Jeszenszky Endre tanítványaként, kortárs táncot különböző programokon és iskolákban tanult ösztöndíjasként az Egyesült Államokban, Franciaországban és Ausztriában. 1998-ban a Semmelweis Egyetemen végzett általános orvosként, majd 2010-ben a Magyar Táncművészeti Főiskolán szerzett koreográfusi diplomát. Pályakezdőként 1992-től táncolt a Vígszínház és a Pesti Színház musicaljeiben. 1996 óta készít önálló koreográfiákat és szóló előadásokat. 1998 és 2006 között a Frenák Pál Társulat szólistája volt: a társulat teljes repertoárját táncolta. 2006-ban megalapította saját társulatát, amivel rendszeresen fellép Budapesten és Európa különböző rangos táncfesztiváljain. Komoly tapasztalatokkal rendelkezik mentálisan sérültek és testi fogyatékkal élők mozgásos képzésében, fejlesztésében. 2005-ben a MU Terminál egyik alapítója volt. Rendszeresen szervez workshopokat neves külföldi mesterek meghívásával.

_MG_8453_MG_8383

_MG_8372Forrás: Bethlen Téri Színház

Fotó: Huisz István

A Negyed7Negyed8 Fesztivál zárókoncertje az Auróra 11-ben: Dorothy’s Legs és Jenny Elisabeth and The Gunned Down Horses

Mind jöttmentek vagyunk. Töröknél állunk sorban görögért, romarappet osztunk meg, a nyelvünket általában nem érti senki. Az idei Negyed7Negyed8 Fesztiválon a VII. és VIII. kerület helyeivel pészah, a szabadulás ünnepén a határok, földrészek és országok közötti mozgás kérdéseit és hatásait követjük. Mi történt anno, hogyan alakul ma Európa és mi a határvonalak jövője?

2016.04.30.-N7N8-Festival-Dorothy's-Legs-Walters-Lili-012016.04.30.-N7N8-Festival-Dorothy's-Legs-Walters-Lili-és-Szilágyi-Máté-02

Mit gondolnak az évekkel, évtizedekkel ezelőtt hozzánk költözők? Vagy azok az egykori betelepülők, akik ma magyarok? Hogyan változik a különböző kultúrák miatt egy város? Van-e szükség a határokra? És mi közük ehhez – is – a zsidóknak?”

2016.04.30.-Jenny-Elisabet-búcsúdalKérdés kérdés hátán, amelyekre a válaszokat az április 22-30. között megrendezett Negyed7Negyed8 Fesztivál programjai kísérelték meg: koncertek (balkán, gipsy, fúziós jazz), filmvetítések, Népszínház Karnevál testvérprogram, gasztro workshopok, városi séták, sétaszínház, dokumentumfilmek és beszélgetések, vallási programok, Time Traveler konferencia.

2016.04.30.-Jenny-Elisabeth2016.04.30.-Auróra11-Táncoló-közönség

A jereváni David Yengibarian szólókoncertjén improvizatív műsorában a balkáni zenei világból, a tango, a jazz, és az örmény hagyományokból építkezett.

A Butterfly Effect zenekar, amely a pillangóhatás káoszelméleti fogalmáról nevezte el magát, és egy igazán különleges kamaraformáció. 2010-es megalakulása óta fejleszti unikális – a jazz, a népzene, a hiphop és a klasszikus zene elemeit magába foglaló – témáit.

2016.04.30.-N7N8-Festival-Dorothy's-Legs-Walters-Lili-és-Szilágyi-Máté-06A Trió Squelini nevű együttes etnojazzt és kortárs kamarazenét játszott. Az Ektar kompozícióit balkáni, távol-keleti és afrikai zenei kultúrák inspirálták, de a szigorúbban szerkesztett darabokban a középkori zene, az európai népzenék és a kortárs zene hatásai mind fellelhetőek.

A playback színház pszichodramatikus eszközökön alapuló, interaktív színpadi műfaj, ahol a nézők hangulatok és történetek megosztása mentén, aktívan alakíthatják az előadás folyamatát. Az elmesélt történetek a színpadon szimbolikus formában elevenednek meg.

2016.04.30.-The-Gunned-Down-Horses-és-a-közönség2016.04.30.-N7N8-Festival-Dorothy's-Legs-Walters-Lili-és-Szilágyi-Máté-03

Inarritu Biutiful című filmje egyszerre szól egy emberről, akinek meg vannak számlálva a napjai, és Barcelona sötét és ismeretlen oldaláról, ami rejtve marad a turisták szeme elől. Elgondolkoztató, felkavaró alkotás, amelyet az Auróban vetítettek.

Charlotte Gainsbourg egyik legmegkapóbb alakítását láthattuk a Mikában. A Samba azt dolgozza fel, hogyan tud asszimilálódni egy bevándorló egy nyugat-európai nagyvárosban.

Magyarországra tavaly nyáron korábban nem tapasztalt számban érkeztek menedékkérők. Az európai országok felé tartó hullámot félelemkeltő propaganda előzte meg, az érkezőket állami elutasítás, de önkéntes segítség várta. A fesztivált szervező Marom Klub Egyesület (Auróra, Bánkitó Fesztivál) kiáll a szabad mozgáshoz való jog mellett és hisz abban, hogy a különböző kultúrákból érkező emberek találkozása színesebbé és gazdagabbá teszi a társadalmakat.

2016.04.30.-N7N8-Festival-Táncolók2016.04.30.-Olasz-Ági-fotózik

Pészah idején a zsidóság az egyiptomi fogságukból való szabadulását ünnepli, a negyven évig tartó vándorlásra és az otthontalálásra emlékszik.”

A N7N8 Fesztivál záróakkordjait egy finn-izraeli indie-pop zenekar – Jenny Elisabeth and The Gunned Down Horses – játszotta western stílusban, műfaji és fizikai határokat átlépve Dániából. Tagjai: Sofie Ivars – ének, Yuval Tamir – dob, Or Rozenfeld – bőgő, Davidavi Dolev – ének.

A nehezen besorolható zenekart a Dorothy’s Legs (Lili Walters – ének, Szilágyi Máté – gitár, szintetizátor) követte.

Eifert János fotói a fesztivál záró koncertjén, a Dorothy’s Legs és a Jenny Elisabeth and The Gunned Down Horses fellépéséről készültek.

SZERELME A TÁNC

Még soha nem fordult velem elő, hogy fotóspróbára úgy mentem a Bethlen Téri Színházba, hogy igazából nem „élesítettem” a fényképezőgépemet. A képek készítését ráhagytam egy nálamnál sokkal szakavatottabb művészre, Huisz István barátomra.

_MG_7272_MG_7298

Érdekelt a Metamorfózis, mint előadás, de sokkal jobban izgatott annak előadója, Horváth Adrienn. Igyekszem bemutatni a Nagylátószög olvasóinak időről-időre érdekes embereket, s Adrienn az előzetes képek, videó alapján feltétlenül közéjük tartozott.

_MG_7314_MG_7320

_MG_7370A darab egy az őrület határán lévő ember személyiségváltozásait kutatja. A harminc percesre tervezett szóló olyan horror és thriller filmekből táplálkozik, mint Stanley Kubrick Ragyogás vagy Lars von Trier Antikrisztus című filmje. A szóló egy különös térben játszódik, ahol rövid epizódok láncolata húz erős kontrasztot a megjelenített karakterkülönböző realitásai közé. A darab célja nem a teljes megértés, hanem az egymást átfedő realitások metszetén keresztül az átalakulások tettenérése.

_MG_7420_MG_7434

Végtelenül precízen kimunkált mozdulatok, kiváló színészi játék az, amit láthattam. Pár perccel a fotós próba után, egy nappal a bemutató előtt sikerült beszélgetni a művésszel.

– Mikor volt az a pillanat az életedben, amikor először érintett meg a tánc?

– Már négyéves korom óta elválaszthatatlan kapcsolat lett köztem és a tánc között. Szerettem versenyekre járni és mivel mozgásigényem többszöröse volt az átlagos gyermekeknek, szüleim jobbnak látták, ha e felé orientálnak.

 

_MG_7447_MG_7437

– A mostani bemutatóban az a különleges, hogy egyedül vagy színpadon. Mennyire tudsz improvizálni?

– A tempók a dinamikák tőlem függnek. Kötött az anyag, Halász Gábor koreográfus munkája.

– Harminc perc intenzív előadáshoz, kondíció kell. Hogyan készülsz erre?

– Minden darab külön felkészülést igényel. Ahogy közeledik az előadás, úgy egyre többször csináljuk meg elejétől a végéig a táncot. Azt is meg kell tanulni, hogy a saját energiát miként osszuk be, hogy az első perctől az utolsóig a maximumot tudjuk nyújtani.

_MG_7480_MG_7488-2

_MG_7495– Szerencsére sokat járok hasonló előadásra. Milyen ma Magyarországon táncművésznek lenni?

– Én nem tudnám elképzelni, hogy bármi mást csináljak. Szerintem ez a legjobb szakma a világon. Ha az ember nem szerelmes ebbe, akkor máshol van a helye.

– Vannak olyan előadók, akik meglett koruk ellenére még színpadon tudnak lenni. Azért, azon el kell gondolkodni Neked is, hogy egyszer a játékot abba kell hagyni.

– A tanítás érdekel. Ez, egy új dolog, de kötődik a tánchoz és nekem ez a legfontosabb.

_MG_7581Adrienn a Közép Európa Táncszínház tagja. A K-Arcok című sorozat ebben az évadban indult útjára, ahol az együttes összes táncosára készül egy-egy szóló előadás. A negyedik ilyen darab jutott Horváth Adriennek, s szerencsés az, aki eljut a 29-i bemutatóra.

Riport: Koncz Dezső

Fotó: Huisz István

Elhúnyt Szipál Márton

Mély fájdalommal és gyásszal tudatjuk minden fotográfus kollégával és tanítvánnyal, hogy életének 92. évében meghalt Szipál Márton fotóművész, a magyar fotográfia egyik legismertebb személyisége. A fotóművészt április 26-án délután érte a halál otthonában. Gyászolja fia Szipál Péter Martin és barátai, kollégái és tanítványai, valamint az egész művésztársadalom.

Szipál-Márton-Cultiris-Galéria-Eifert-kiállításon-2010.11.16Szipál-Márton-a-Capa-Központban

Szipál-Márton_Sztárok-Sztárfotós-szemmelSzipál-Márton-portréiskola

Szipál-Martin-otthonábanSzipál Márton 1924-ben Szolnokon született, édesapja Szipál Márton Károly udvari fényképészmester volt. Debrecenben töltötte gyermekkorát és fiatalkorát, majd Budapesten telepedett le. A fotózást Münchenben tanulta, 1942-ben tett mestervizsgát. A második világháború alatt pilóta volt, később hadifogságba került. 1946-ban nyitotta meg első üzletét Debrecenben. 1953-ban tagja lett a Budapesti Fényképész Szövetkezetnek, 1954-ben alapító tagja a Debreceni Művészfényképészek Szövetségének, 1956-ban pedig a Magyar Fotóművészek Szövetségének.

Szipál-Márton-a-Capa-KözpontbanSzipál-Márton-Aleszja-Popova-Eifert-János-Dorottya-Café-2012.02.27.

Szipálék-apa-és-fia1956-ban emigrált, az Amerikai Egyesült Államokba költözött, ahol keresett fotós lett belőle. Képeit ezt megelőzően kiküldte egy Münchenben megrendezett nemzetközi kiállításra, ahol 1000 dollárral honorálták műveit. Ezután Hollywood felé vette az irányt, s négy évtizeden keresztül fényképezett filmsztárokat, többek között John Wayne-t, Tommy Lee Jones-t, Leslie Nielsent, Tracy Nelsont, Charlene Tiltont, Margaux Hemingway-t, Timothy Huttont, Priscilla Presley-t illetve Kareem Abdul-Jabbart. 1997-ben tért vissza Magyarországra, azóta itt él, fotósújságok munkatársaként dolgozik és tanít. Több hazai és nemzetközi pályázaton nyert díjat. Munkáit a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi.

Szipal_Martin_portre_workshopSzipál-beállít_Canjavec-Attila-felvétele

Szipál-Martin-egyik-legismertebb-felvétele-03Szipál-Martin-egyik-legismertebb-felvétele-04

Szipál-Martin-egyik-legismertebb-felvétele-01Szipál Márton „Sztárok sztárfotós szemmel” c. könyve a HANGA Kiadónál 2004-ben jelent meg, Riegl Brigitta közreműködésével. 180 oldalas könyv, portrékkal, kísérő interjúkkal, életrajzokkal. A képek főszereplői népszerű és ismert művészek, kisebb-nagyobb sztárok: Bódi Magdi, Eszenyi Enikő, Medveczky Ilona, Réz András, Staller Ilona, John Amos, Gábor Zsazsa, Hubert de Givenchy, Margaux Hemingway, Dennis Hopper, Maurice Jarre, Leslie Nielsen, Priscilla Presley, John Wayne – hogy csak néhányat említsek a negyvenből. Rajtuk keresztül rajzolódik ki a fotográfus portréja is, aki sokszor érdekesebb, színesebb egyéniségnek tűnik, mint maguk a sztárok. A sztárfotók szinte csak az ürügynek tűnnek, hogy egy igazi sztár-fotóst megismerhessünk.

Szipál-Martin-egyik-legismertebb-felvétele-06Szipál-Martin-könyvével

Szipál-Martin-egyik-legismertebb-felvétele-03Mitől jó egy Szipál-portré? Réz András teszi fel a kérdést a könyv bevezetőjében, és válaszol is rá: „Valószínűleg egy Szipál Márton készítette portré sem írható le a hozzávalókból. A megfejtés: maga a fotográfus. Még pontosabban fogalmazva a fotográfus és a modell közötti kontaktus.” Természetesen lehetne még részletezni a fotográfus szakmai-művészi titkait, aki a „felszabadulás” után fényképészműtermet nyitott Debrecenben, majd 1956-ban elindult a nagyvilágba, hogy „megcsinálja a szerencséjét”. Rövid ideig Bécsben dolgozott, majd megnyert egy nürnbergi fotópályázatot. Ebben az évben az angol fotográfus évkönyvbe is bekerült – a legtöbbet kiállított és díjazott fényképészek közé. Aztán Amerika, Los Angeles következett. Tíz évig portré, sztárfotó, divat, megrendelések különböző magazinoknak, utazások, sikerek. „Mindent megkaptam az élettől, – mondja könyvének „pálya-kép” fejezetében – amit csak egy ember kívánhat. Ötször nősültem és az összes feleségem a barátom maradt. Született egy fiam – ő is a családi hagyományokat folytatja. Rolls-Royce-szal jártam, gyönyörű lakásom volt. Ahogy teltek az évek, változott minden körülöttem, hazavágytam. Barátaim is noszogattak: most kell Magyarországon élni, új lehetőségek vannak, pezseg az élet! Próbáljam meg Budapesten folytatni, így hát 1997-ben hazatelepültem. Most idehaza élek, nagyon népszerű lettem, ami borzasztó jó érzés. Rájöttem – most, öreg fejjel -, hogy a pénz nem számít. Az a fontos, milyen barátaid vannak. NAGYON JÓL VAGYOK!”

Szipál-Martin-tanítványai-körében-műterembenEifert János

Gyermek és Ifjúsági Művészeti Találkozók 2016 Középiskolások fotóművészeti pályázatának kiállítása Budapesten, a Kondor Béla Közösségi Ház galériájában

2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-01

A Gyermek- és Ifjúsági Művészeti Találkozók a kerület legnagyobb, fiatalokat megmozgató művészeti eseménye, mely több száz kerületi gyermeket és diákot mozgat meg. A pályázatokon, versenyeken a kerületi résztvevőkön kívül sok budapesti és vidéki fiatal mérethette meg magát. A rendezvénysorozat – Képző- és iparművészeti kiállítás, Fotóművészeti pályázat és kiállítás, SZÍVDESSZERT- versmondó verseny, Színjátszó- és filmfesztivál, Tébláb Fesztivál, Alkotóműhely sorozat – az idei évben 3 hónapon keresztül, márciustól májusig zajlik. Most a fotóművészeti pályázat kiállítása látható a Kondor Béla Közösségi Ház galériájában, amelyet Eifert János fotóművész nyitott meg. A díjakat Galgóczy Zoltán alpolgármester adta át.

2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Badacsonyi-Csaba-díjazott-képei-előtt2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Bauer-Emese-díjazott-és-Eifert-János2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Chochol-Károly-díjat-ad-át2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Bauer-Emese-és-Eifert-János

2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Eifert-díjat-ad-át_Ravasz-Balázs-felvételeA Kondor Béla Közösségi Ház kiemelt feladatának tekinti a művészeti nevelést, hagyományok ápolását, igyekszik nagy hangsúlyt fektetni a művészi értékek közvetítésére, a tehetséggondozásra, a művészetet értő és befogadó közönség nevelésére is. 1992 óta viseli intézményünk a Pestszentlőrincen született Kondor Béla, posztumusz Kossuth-díjas képzőművész nevét, így a kondori szellemiség értékeinek közvetítésével bővült a vállalt feladataink sora. A kiállítás megszervezése már hagyománnyá, tizenhatodik éve rendezhettük meg a középiskolások Képző-, Ipar- és Fotóművészeti kiállítását a kerületi Gyermek és Ifjúsági Művészeti Találkozók programsorozat keretében. Az elmúlt évek során pályázatunk olyannyira népszerűvé vált, hogy az éves rendezvénytervünk kiemelt programja lett, egyre keresettebb a fővároson túl az ország különböző pontjaiban is.

2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Fulmer-Juli-Gubacsi-Viktória-képei2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Gubacsi-Viktória-különdíjas

2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-megnyitó-díjátadó-közönsége2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Nagy-Izabella-Réka-díjazott

2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállításon-díjazott-felvétel-02(1)A verseny meghirdetésében, a tájékoztatásban, a versenyfelhívás megfogalmazásában, a zsűrizésben, értékelésben (háttérintézmény nélkül is) Varga Ferenc médiaművész segített, ő az a bizonyos egyik gazdája, motorja a rendezvénynek. Varga Ferenc szerint az immáron tizenhatodik alkalommal megrendezett Képző-, ipar- és fotóművészeti pályázat egyszerre teremt lehetőséget a középiskolás fiatalok számára a szélesebb nyilvánosság előtti megjelenésre, önértékelési képességeik elmélyítésére, szakmai felkészültségük fejlesztésére, mindezt olyan közegben, ahol egy új, minőségileg megváltozott szemléletmóddal gyarapodva tekinthetik át eddigi tevékenységüket. A közeg maga a Közösségi Ház kiállító tere, ahol számtalan különböző műfajú, tematikájú, kidolgozottságú, azonos korosztályba tartozó alkotó műveivel találkozhat a pályázó. Ebben a rendszerben találhatja meg helyét a középiskolás, művészi önkifejezés iránt fogékony ifjú, az őt felkészítő pedagógus, valamint az alkotót támogató szülő. Tanúságokat, elemzésre érdemes benyomásokat, következtetéseket szűrhet le a találkozóból, melyhez, remélhetőleg iránytűként használhatja a zsűri értékelését.

Másrészt szinergikus hatás érvényesül a „civil” látogató számára, hiszen egy olyan összképpel gazdagodva távozhat a kiállításokról, mely a több száz alkotáson keresztül egységbe foglalva mutatja be a kor legfogékonyabb korosztályának – a középiskolásoknak – útkereső, a hagyományokra támaszkodó, mégis friss szemmel környezetükre tekintő gondolatvilágát, nézőpontjait, igazodási pontjait – egyszóval alkotói attitűdjeit.

2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Soós-Veronika-Szabó-Lili-Diána-Maller-Emese-képei2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Subicz-Réka-Natasa-Kassai-Viktória-Farkas-Krisztina-Magyar-Mirtill-képei

2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Szabadi-Flóra-Bauer-Emese-képei(1)2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Szöllősi-Cira-Flóra-Valéria_Elveszett-szemek-sorozat

2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Tar-Ágnes_Kamaszkor-sorozat-1-4(1)2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Varga-Zsófia-Nagy-Izabella-Badacsonyi-Csaba-képei

2016.04.12.-GYIMT-Fotókiállítás-Varga-Ferenc-és-külön-díjat-átadóA pályázatra beérkezett több száz munkából válogatott kiállítási anyag bírálatánál a zsűri figyelembe vette a technikai felkészültséget, a kompozíciós képességet, az anyaghasználatot, a dinamikus megjelenítést, vagy éppen a harmóniára törekvő megoldásokat, az egységes, gondolatközlő alkotói szándékot. Azonban mindezek mellett, és mindezen szempontok felett, az önálló, egyéni, őszinte, újszerű attitűdöt értékelte, mind a kiállításra, mind a díjazásra kerülő alkotásoknál. A bírálóbizottság az idei évben a következőképpen alakult: a fotó kategória zsűrijének elnöke Eifert János fotóművész és tagja Ravasz Balázs fotográfus.

Mindkét kategóriában kiemelkedő minőségű alkotásokat nyújtottak be azok a pályázók, akik sorozatban gondolkodtak. Ezek a narratív struktúrák közel állhatnak a fiatalok szemléletmódjához, általuk kipróbálhatnak olyan technikai megoldásokat, melyek egyidejű alkalmazása egy-egy elkülönült munkánál zsúfoltságot, zavart kelthet. Valószínűleg e kísérletező szempontok, valamint az elementáris közlési vágy játszhatnak szerepet abban, hogy sorozatok bukkannak fel egyre nagyobb számban mind a fotó-, mind a képző- és iparművészeti szekciókban.

A Gyermek és Ifjúsági Művészeti Találkozók kiterjedt rendezvénysorozatán azonban nem csak a képző-, ipar- és fotóművészet alkotói, hanem a legkülönbözőbb művészeti ágak képviselői diákszínház és mozgókép előadásokon, népdal-néptánc találkozókon, versmondó versenyen, mutathatják be tudásukat, ismerhetik meg kortársaik produkcióit – ezzel erősítve a sokoldalú művészi önkifejezés fontosságát mind az alkotók, mind a közönség számára.

A Kondor Béla Közösségi Ház munkatársai szervezésében rendezett művészeti pályázatok népszerűsége töretlen, a kiállítások minősége méltó egy országos verseny színvonalához.

Ezek a rendezvények méltán hirdetik Pestszentlőrinc-Pestszentimre vezetésének a művészetek, valamit az ifjúság iránti elkötelezettségét.

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a HUNGART Vizuális Művészek Egyesülete is a rendezvény mellé állt, 2013-ban itt oszthattuk ki a MAOE elismerő oklevelek első példányait, amelyet azóta is felajánl az egyesület, Chochol Károly fotóművész nevét szeretném megemlíteni. Valamint mindazon munkatársamnak köszönöm a befektetett energiát, akik sajátjuknak tudhatják a rendezvényt.

Császár Bíró Lilla igazgató

Képek: A fotópályázat díjazott alkotásai, valamint Eifert János és Ravasz Balázs felvételei

A FOTÓMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT DÍJAZOTTJAI:

MAOE díjasok:

Tar Ágnes Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola, Budapest

Felkészítő tanár: Székely Júlia

Varga Zsófi a Arany János Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium,

Nagykőrös, felkészítő tanár: Sári Zoltán

Nagy Izabella Réka Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, Budapest

Felkészítő tanár: Rétfalvi Orsolya

Fődíjas:

Badacsonyi Csaba B.G.SZ.C. Magyar Hajózási Szakközépiskolája és Szakiskolája, Budapest

Felkészítő tanár: Somogyi Dóra

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata különdíjasa:

Szabadi Flóra B.K.SZ.C. Kézművesipari Szakképző Iskolája, Budapest

Felkészítő tanár: Drégely Imre

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Közművelődési és Sport

Közalapítványa különdíjasa:

Gubacsi Viktória Arany János Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium,

Nagykőrös, felkészítő tanár: Sári Zoltán

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Közoktatásáért

Közalapítvány különdíjasa:

Soós Veronika B.G.SZ.C. Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és

Kollégium, Budapest, felkészítő tanár: Gyomlai Imre

Kondor Béla Közösségi Ház különdíjasa:

Fulmer Juli II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest

Felkészítő tanár: Kovács Kitti

Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt, Városgazda Utánpótlás Akadémia különdíjasa:

Bauer Emese Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium,

Felkészítő tanár: Tóth László

Ravasz Autósiskola különdíjasa:

Szabó Lili Diána Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium, Budapest

Felkészítő tanár: Tejeda Erika, Fritz-Mayer Nóra

Díjazottak:

Maller Emese II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest

Felkészítő tanár: Kovács Kitti

Szöllősi-Cira Flóra Valéria II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest

Felkészítő tanár: Kovács Kitti

Subicz Réka Natasa B.G.SZ.C. Szily Kálmán Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és

Kollégium, Budapest

Kassai Viktória Kőbányai Szent László Gimnázium, Budapest

Felkészítő tanár: Papp László

Farkas Krisztina B.G.SZ.C. Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium,

Budapest, felkészítő tanár: Titi Mária

Magyar Mirtill Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola, Budapest

Felkészítő tanár: Sárközi Antal

Gemenci Gitta Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium,

Felkészítő tanár: Tóth László

Díjazott tanár: Székely Júlia (Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola, Budapest)

Díjazott iskola: Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskola, Budapest

Kipakoltak a győri képzőművészeti iskolások

Tagozati kipakolás. A Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola festő, szobrász, grafika tagozat kiállítása a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban (Győr, Király utca 4.) A kiállítás május 8-ig látogatható.

2016.04.22.-Bombicz-Barbara-táncművész-intézményvezető2016.04.22.-Győr-Kipakolás-kiállítás-A-tanári-kar-a-díjazottal

2016.04.22.-Csóti-Adrienn-rajza2016.04.22.-Eifert-András-kiállított-munkája

2016.04.22.-Győr-Kipakolás-kiállítás-MiluA győri képzőművészeti iskolában évek óta hagyomány, hogy a tagozat (9.-13. évfolyam) egy éves munkáiból válogatott kiállításának a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum ad otthont. Három éve ez a kapcsolat még szorosabb lett, ugyanis a Grafikai műhely, amit az iskola tanulói is használnak, a Napóleon Házba költözött a kiállítótér hátsó traktusába. Így ez a miliő nagyon ismerős a diákoknak, hiszen ezen járnak át nap, mint nap tervezni és alkotni „A Műhelybe”.

2016.04.22.-Győr-Milu-Kniezl-Rebeka-díjazottal_Tolnay-Imre-felv2016.04.22.-Győr-KIPAKOLÁS-Szabó-Márton-és-Gollowitzer-Szabina

2016.04.22.-Győr-napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-Eifert-András-műveit-mutatja2016.04.22.-Győr-Kipakolás-kiállításon-Serényi-Károly-Radosza-Attila-kíséri-az-énekest

2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-kiállításmegnyitó-közönsége-01(1)A kiállítás gerincanyaga az akadémista művészeti vonalból vonultat fel aktokat, csendéleteket, kiégetett büsztöt, mintázott koponyát. A festő és stílustan órai kreatív feladatok, tervezőgrafikai projektek pedig már a kísérletező kedvet, a művészeti területek határait, azok átjárhatóságát feszegetik. A grafika szakos 11. évfolyam hallgatói az idei évtől kiváló tervező grafikai munkákkal is remekeltek.

2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-kiállítás-részlket(1)2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-kiállításmegnyitó-közönsége(1)

2016.04.22.-Győr-napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-megnyitó-közönsége-02(1)2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-megnyitó-közönsége-03

2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-KIPAKOLÁS-megnyitó-közönsége-04Erős a mezőny az idei Cziráki Lajos megyei komplex tanulmányi versenyre készült rajzok, festmények, fantázia szobrok tekintetében, amelyek a versenyen elért első- második helyezésekkel dicsekedhetnek.

2016.04.22.-Károlyfi-Dávid_Face-inFace2016.04.22.-Győr-Napóleon-Ház-Tagozat-KIPAKOLÁS-kiállítás-részlet

2016.04.22.-Kniezl-Rebeka-ARANY-KÉZ-vándordíjjal_Tolnay-Imre-felvétele2016.04.22.-Kipakolás-Győr-Napóleon-ház-Kiállításmegnyitó-közönsége-01

A megnyitón került sor az ARANY-KÉZ vándordíj átadására, amelyre az a hallgató pályázhat, akit a tagozat tanárai szavaznak meg eddigi szakmai munkája elismeréseképpen, hogy egy évig ennek a díjnak a birtokosa legyen. A Bombicz Barbara intézményvezető által alapított díjnak eddig öt tulajdonosa volt. Az idei díjazottat Milanovich Ildikó, a tagozat művészeti vezetője méltatta, majd szólította a 13. évfolyamos Kniezl Rebekát, aki a művészeti szakközépiskolák között meghirdetett I. Országos Festő verseny idei győztese lett.

2016.04.22.-Kocsispéter-Kata-grafikája-012016.04.22.-Péter-András-László-munkája

2016.04.22.-Regenyei-Rebeka_Szeretem-a-matematikátA megnyitón Graszli Bernadett múzeumigazgató elismerően szólt az iskola képzőművész tanárairól, magas színvonalú szakmai munkájukról.(Balogh István, Gollowitzer Szabina, Milanovich Ildikó, dr. Nagy Csilla, Nagy Rita, Pápai Emese, dr. Radosza Attila, Selényi Károly István, Szabó Márton, Szalkai Károly és dr. habil Tolnay Imre.)

Az estét hangulatos koncertélmény zárta, az iskola tanáraiból és a fiatal konzis énekesnőből álló KÉK TRIÓ zenélt. (Radosza Attila, Selényi Károly, Pápai Bori)

2016.04.22.-Varga-Kata-szobra2016.04.22.-Sturcz-Kinga_Face-to-Face

2016.04.22.-Varga-Kata-szobra-modelljévelForrás: Milanovich Ildikó

Eifert János felvételei

Pécsi Balett / Dubrovay: Faust, az elkárhozott – balett bemutató

Dubrovay László több mint két évtizede fejezte be nagyszabású balettjét. A Faust, az elkárhozott története Goethe remekművének 1. és 2. részét követi, s miként a filozofikus dráma, úgy a zene is enciklopédikus teljességre törekszik. „Amit tudok a mai zenei eszköztárról, minden jelen van benne” – nyilatkozta egykor a szerző. S valóban: a zenekar különleges színekben fürdik, a táncrészletek eleven karaktereket mintáznak, a hangok szinte maguktól is képekké válnak.

_MG_6784_MG_6925

Vincze Balázs, az est koreográfusa szerint Dubrovay Faust-víziója „monumentális, szinopszisa aprólékosan részletezett, elképesztően színes, a zenemű szinte tánc nélkül is vizualizálható, és a zeneszerző személyisége legalább annyira inspirál, mint Faust bolyongása, szerelmei és pokoljárása”.

_MG_6969_MG_6957

_MG_7006_MG_7055

_MG_7122„Egy tisztességes, becsületes, példamutató élet után az elkárhozás megtörténhet? Győzhetnek a gonosz erők?” – kérdezi Dubrovay László. „Erre a kérdésre válaszol a táncdráma, melynek zenéje az elmúlt 70 év egyik legnagyobb szabású eredeti balett kompozíciója. A cselekmény dramaturgiája számomra lehetőséget nyújtott sokféle hangvétel, gesztus- és mozdulat gazdag zenei anyag megteremtésére, amely szolgálja a tánc és a mozgás közlésrendszerével együtt a harmonikus színpadi megvalósítást.”

_MG_7229_MG_7249

_MG_7144Fotó: Huisz István